1939-ben, 86 éve született Margaret Atwood, a jelenkor egyik legnagyobb hatású írója, akinek könyvei, mint például A szolgálólány meséje című regény, amely a világirodalom egy legnépszerűbb alkotása. Atwood mindig kísérletező és progresszív, fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozó író volt, aki nem maradhatott ki John Gillard Kreatív Íróakadémia című könyvéből, amelyben Margaret Atwood mellett 49 nagyszerű írót és 175 alkotói feladatot is találhatunk. Olvasd el könyvünk a születésnapos szerzőről szóló fejezetét, és old meg a cikk végén található feladatot.
Ki a vadonból
Számos kortárs íróhoz, például Peter Careyhez (lásd 214. o.) és J. M. Coetzee-hez (lásd 210. o.) hasonlóan, Atwood munkássága is az irodalmi műfajok széles skáláját öleli fel. A Fellélegzés (1972) a thriller, a kísértettörténet és az útirajz elemeiből merít; az Alias Grace (1996) történelmi regény, amely a tizenkilencedik századi történelem egy valós személyiségén alapul. A szolgálólány meséje (1985) egy disztópikus jövőben játszódik, és Atwood saját nevet adott a műfajnak. Szerinte ez nem sci-fi, hanem „spekulatív fikció”, ami azt jelenti, hogy „olyan mű, amely a már rendelkezésre álló eszközöket használja fel, és a Föld bolygón játszódik”.
Margaret Atwood a Harvard Egyetem parkjában 1961-ben. / Lithub.com
Atwood röviden, pontosan és elegánsan ír. Az Alias Grace-ben mindössze néhány szóval mutatja be a főhős ártatlanságát, és egy egyszerű házimunkában rejlő látszólagos örömöt. „…s a napsütésben, meg szellőben csapkodó ingek meg hálóingek nagy fehér madarakhoz voltak hasonlatosak, vagy ujjongó angyalokhoz, ámbár a fejük nélkül.” (Csonka Ágnes ford.) Az áramló ritmust a gondolatmenet „korrekciója” zökkenti ki. Atwoodnak sötét humora van. A vak bérgyilkosban (2000) a Chase család a gombokról beszélget: „A háború jótékony hatással van a gombkereskedelemre. Egy háborúban rengeteg gomb vész el, amiket pótolni kell – egyszerre egész doboznyi, egész kocsirakomány gombokkal. Szétrobbannak, földbe süllyednek, lángok martalékává lesznek.” (Siklós Márta ford.)
Atwood műveiben gyakori téma a nők helyzete, az alárendeltségük: az első regényében egy nemrég eljegyzett nő úgy érzi, hogy szétválik a teste és a lelke (Az ehető nő, 1969); A szolgálólány meséjében a szexuális elnyomás lehetséges jövőképét festi meg; az Alias Grace-ben visszavezet a múltba, ahol egy gyilkosságért elítélt nő vagy kétségbeesett áldozat, vagy eredendően gonosz. Atwood a kanadai Észak-Quebec vadonjában nőtt fel, ahol megtapasztalta Amerika növekvő kereskedelmi befolyását a 1960-as és 1970-es években. A hazájához, Kanadához fűződő viszonya fontos szerepet játszik munkásságában. A szolgálólány meséjében az egyetlen biztonságos lehetőséget a kanadai vadon jelenti, mert az elnyomó köztársaságból, amely egykor az Amerikai Egyesült Államok volt, menekülni kell.
Költői katalizátor
Atwood termékeny író. Regényei mellett számos novellás- és verseskötete jelent meg. Költészete gyakran regényei katalizátoraként működik. A The Paris Review-nak adott interjújában így beszél erről a folyamatról: „Nem hiszem, hogy a költészetemben problémákat oldok meg; azt hiszem, hogy feltárom a problémákat. Aztán a regény a feldolgozásuk folyamatának tűnik.” Mint azt sok író tanúsítja, az ötletek egy képpel, egy jelenettel vagy egy hanggal kezdődnek: „Néha ez a mag benne van egy már megírt versben”.
Margaret Atwood lányával és férjével 1978-ban. / Forrás: Lithub.com
Atwood naponta 1000-2000 szót ír. A kézirat első vázlatát kézzel írja, és nagyon figyel a toll mozgására az oldalon. Haladó szemléletű az írás tágabb világát illetően, ő találta fel a Longpent, amely lehetővé teszi, hogy az író távolról dedikálja a könyveit, az egyik városban egy számítógép, a másikban pedig egy elektronikus toll segítségével. Ő a Future Library Project első munkatársa. A projekt 100 éven át tart, és minden évben egy író egy művével járul hozzá, amely 2114-ig olvasatlan marad. Norvégiában 1000 fát ültettek, amelyeket 2114-ben vágnak majd ki, hogy a szövegek nyomtatásához szükséges papírt biztosítsák. Mivel Atwood aktívan kampányol az emberi jogokért, e sorok írásakor éppen árverésre bocsátja egyik regénye egyik szereplőjének névhasználati jogát, hogy pénzt gyűjtsön az ügy érdekében.
A Kreatív Íróakadémia tökéletes választás azok számára, akik fejleszteni szeretnék írásbeli kifejezőkészségüket. Nemcsak 50 jelentős író életét és munkásságát mutatja be a XVIII. századtól napjainkig, hanem a bemutatott szerzők egyedi írásmódjára épülő feladatokat is tartalmaz az íráskészség fejlesztésére. Kísérletezz a szerkezettel, az időutazás mint cselekményeszköz használata Kurt Vonnegut segítségével, írj általunk kitalált szereplő életrajzának megírása 123 szóban J. K. Rowling módszereivel, kreálj mulatságos párbeszédet a meseszereplők jellemzésére A. A. Milne módszereivel, illetve mutass be képzeletbeli helyszínt mind a négy évszakban Margaret Atwood módjára.
Az ösztönző szerzői életrajzok, a remekbe szabott írásfeladatok és a hasznos segédletek segítségével a még kezdő írók a világ legelismertebb egykori és kortárs szerzőitől tanulhatnak.
A könyvben Margaret Atwood kapcsán is több feladatot találunk. Ezek közül az egyik a Négy évszak nevet kapta. Vegyél elő egy lapot, próbáld meg megoldani a feladatot: Képzeljünk el egy helyszínt, és készítsünk róla négy különböző leírást az évszakok változása alapján. Milyen télen, tavasszal, nyáron és ősszel?
Kapcsolódó cikk
„Már akkor látom őket, amikor a szót még nem.” – 142 éve született Franz Kafka
142 évvel ezelőtt, 1883. július 3-án született Franz Kafka, aki megváltoztatta a modern irodalom arculatát. Bár művei életében jórészt kiadatlanok maradtak, ő volt az első, aki elsősorban meglepett, megdöbbentett és a határokat feszegette, kikövezve ezzel az utat a későbbi írógenerációk számára. Az évforduló alkalmából a Kreatív íróakadémia című könyvünk róla szóló fejezetével emlékezünk meg a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjáról.
