142 évvel ezelőtt, 1883. július 3-án született Franz Kafka, aki megváltoztatta a modern irodalom arculatát. Bár művei életében jórészt kiadatlanok maradtak, ő volt az első, aki elsősorban meglepett, megdöbbentett és a határokat feszegette, kikövezve ezzel az utat a későbbi írógenerációk számára. Az évforduló alkalmából a Kreatív íróakadémia című könyvünk róla szóló fejezetével emlékezünk meg a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjáról.
Kreatív kiáradás
„Amikor Gregor Samsa egy reggel nyugtalan álmokból felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában.” (Györffi Miklós ford.) Kafka Az átváltozás (1915) című művének nyitó sora merész abszurditásában forradalmi volt. Nagy hatással volt a fiatal Gabriel García Márquezre: „Az első sortól szinte kiugrottam az ágyból. Annyira meglepődtem… Azt gondoltam magamban, hogy nem is tudtam, hogy ilyeneket is lehet írni.” Az átváltozás olyan eredeti abszurditással ábrázolja a test és a lélek metaforikus összeomlását, hogy alapvetően megváltoztatta azt, hogy miről szólhat egy történet. Samsa szürreális átalakulása szemben áll a valósággal. A családja egyre inkább undorodik tőle, ő pedig képtelen a továbbiakban kommunikálni, miközben továbbra is emberi gondolatai vannak. Ez az egzisztencialista rémálom új alapokra helyezte a modernista mozgalmat.
Az irodalmi világra gyakorolt óriási hatása ellenére Kafka életében nem volt tudatában művei hatásának. Mindössze egy novelláskötetet és néhány elbeszélést publikált irodalmi folyóiratokban. Valójában talán csak a töredékét ismerhettük meg az össztermésének. Állítólag műveinek 90%-át elégette, és számos jegyzetfüzete és levele nem került napvilágra, mivel 1933-ban a Gestapo elkobozta.
Egyetlen, még életében megjelent történetének azonban nagy hatása volt írói munkásságának alakulására. Az ítélet (1912) tekinthető a valódi áttörést eredményező művének. Egy fiú és az uralkodó apa problémás kapcsolatáról szól, amely téma végigkíséri Kafka egész munkásságát, mind explicit, mind metaforikus értelemben. A történetet egyetlen éjszaka alatt írta meg. Ezt az alkotói kiáramlást „a test és a lélek teljes megnyílása”-ként jellemezte. Egy termékeny évében Kafka megírta Az átváltozás című művét és Az eltűnt ember című regényét, amelyet 1927-ben posztumusz adtak ki Amerika címmel.
Félelem nélkül
Kafkának a munkájába vetett nyilvánvaló bizalmatlansága életre szóló barátjának, Max Brodnak írt levelében mutatkozott meg: „Kedves Max, az utolsó kérésem: Mindent, amit magam mögött hagyok… naplók, kéziratok, levelek (saját és mások levelei), vázlatok stb., égess el olvasatlanul!” Brod figyelmen kívül hagyta barátja kívánságát, és elvitte őket a kiadóhoz. Kafka halála után megjelentek Kafka befejezetlen remekművei, az Amerika, A per (1925) és A kastély (1926), amelyek bebetonozták helyét az irodalomtörténetben.
A képre kattintva továbbjuthatsz a Kreatív íróakadémia termékoldalára.
Naplójának egyik részletében Kafka így fogalmazott: „Inkább tépném magam ezer darabra, mint hogy ezzel a világgal együtt temessenek el.” Elégtelenségének és elszigeteltségének érzéseit a történeteiben örökítette meg. Fő ellenségnek az arctalan bürokrácia hatalmi gépezetét tekintette. Egy másik naplóbejegyzésében úgy jellemezte a benne lakozó írót, mint „félelmet nem ismerő, erőteljes, meglepő, megindító…”
A karakterek forrása
Kafka a Munkás Balesetbiztosító Intézetnél dolgozott egész felnőtt korában, főként apja kedvéért, és ez ahelyett hogy elnyomta volna a kreativitását, inkább csak táplálta azt. Nappal végzett munkája minden bizonnyal karakterei forrásául szolgált.
Vajon megírta volna-e Az átváltozást és megteremtette volna-e Gregor Samsa, az átváltozott utazóügynök karakterét, ha nem gyötörte volna a saját munkája keltette szorongás és frusztráció? A szürrealitás, valamint a sötétség, a nyugtalanság, a humor és a megdöbbenés révén az egyetemes emberi küzdelmekről szólt. W. H. Auden azt írta róla: „Kafka azért fontos számunkra, mert az ő kínja a modern ember kínja”
Feladat Franz Kafkától
John Gillard Kreatív írókadémia című könyvében 50 nagyszerű írót és 175 alkotói feladatot ismerhetünk meg. A szerző XVIII. századtól napjainkig, különböző témák és korszakok mentén mutatja be a világirodalom nagyjainak jellegzetes vonásait, munkásságuk jellemvonásait. A fejezetek végén különböző feladatokat láthatunk, amely az adott szerző módszereit segít elsajátítani. Kafka esetében is találkozhatunk irodalmi gyakorlatokkal, ebből az egyik a Mellérendelés. Ragadj egy lapot és teljesítsd te is a feladatot Franz Kafka születésnapján!
Ha olyan képeket vagy gondolatokat rendelünk egymás mellé, amelyek általában nem tartoznak össze, erős lenyomatot képezünk az olvasó fejében. Ilyen lehet például egy hajléktalan férfi koszlott szmokingban.
Feladat: Jegyezzünk le mindent, amit szokatlannak, különösnek vagy csodálatosnak látunk, hallunk, érzünk, olvasunk, ízlelünk vagy tapintunk! Ezt követően keressünk kapcsolatot a lejegyzett dolgok között, és rendeljük egymás mellé őket! Alkossunk hasonlatokat, metaforákat, és készítsünk újszerű karakterrajzokat.
Amíg nincs ott az az 5-ös, addig van remény – az 1984 fordításának kulisszatitkai
Június 25-én lesz George Orwell születésének 122. évfordulója. 1984 című világhírű kötetét 2022-ben kiadónk új fordításban adta ki. A feladatot Lukács Laura vállalta, aki Szíjgyártó László nagyszerű magyar változatát követően egy „Orwellhez hűségesebb” fordítással rukkolt elő. A kötet megjelenése után Lukács Laura izgalmas beszámolót írt az általa kidolgozott szöveg kulisszatitkairól és nyelvi érdekességeiről. Az írás eredetileg a Revizor Online-on jelent meg 2023. február 18-án.
