Országházi zsebkönyv

„A teljesebb élmény érdekében érdemes már az Országház felkeresését megelőzően ismerkedni a könyvvel, de a látogatás során is hasznos kísérőként szolgál, köszönhetően a helyszínekhez kapcsolódó, célirányos kérdéseknek.”

Az Országház Budapest szívében, a Duna partján épült Steindl Imre tervei alapján, sokáig az ő irányításával. A gótikus jegyekben bővelkedő, valójában azonban eklektikus stílust képviselő épület mindmáig töretlen népszerűségnek örvend a belföldi látogatók és a külföldi turisták körében. 2018-ban a világ 10. és Európa 5. legnépszerűbb látványosságának bizonyult, sőt egy 2023-as rangsorban az első helyre került. A zsebkönyv szerzője, dr. Lukács András a látogatók leggyakrabban feltett kérdéseire ad válaszokat. Színes és érdekfeszítő kalauzolásának köszönhetően képzeletben bejárhatjuk az Országházat, többek között megismerhetjük belső elrendezését, fő közlekedési útvonalait, páratlan szépségű műkincseit. Megtudhatjuk, kik és hogyan dolgoznak azért, hogy a Parlament működése zavartalan legyen. A könyvet ritkaságnak számító fényképek illusztrálják.

„1885. október 12-én került sor az első kapavágásra, és egészen 1887. augusztus 31-ig tartottak a földmunkák. 1887. június 1-től október 1-ig tartott az aljzat betonozása. 1895. május 16-án helyezték el a kupola zárókövét, decemberben végeztek a külső homlokzatok állványainak lebontásával. A millenniumi esztendőben, 1896. június 8-án már tartott egy közös díszülést a kupolacsarnokban a képviselőház és a főrendiház (aminek a fényét az erre a különleges alkalomra ideszállított koronázási jelvények jelenléte is emelte), de csak 1902. október 8-án vehette birtokba az országgyűlés a képviselőházi, majd december 22-én a főrendiházi üléstermet az új Országházban, ám még ezután is folytak a belső díszítő- és berendezőmunkálatok. A zárókövet végül 1904-ben helyezték el a kupolacsarnok falában. Az első delegációs ülésre csak 1904. május 14-én került sor a Delegációs teremben.”

Helykitöltő.

Helykitöltő.