A Parlament 2018-ban a világ 10. és Európa 5. legnépszerűbb látványosságának bizonyult, sőt egy 2023-as rangsorban az első helyre került. Dr. Lukács András idegenvezetőként rengeteg alkalommal bejárta Budapest és Európa egyik legszebb épületét, így rengeteg olyan történetet tud, amelyeket a látogatók nagy része nem ismer Steindl Imre főművéről. Ezek, illetve a látogatók leggyakrabban feltett kérdései, valamint az azokra adott válaszok lettek összegyűjtve ebben az izgalmas kötetben. Az egész épület használatban van? Mi a különbség a zöld ruhás és a fehér inges őr között? Hol látható a híres lövésnyom? Olvasd el a szerző ajánlóját, amelyben ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz.
Az Országházi zsebkönyv különlegessége, hogy a kíváncsi vendég kérdéseire reflektáló idegenvezető perspektívájából szól az olvasójához: a más forrásokban is fellelhető adatok mellett a kevésbé ismert, de sokszor annál meglepőbb érdekességeket is részletezi, valamint az épülettel kapcsolatos bizonytalanságok eloszlatására és a köztudatban elterjedt téves információk helyreigazítására is vállalkozik. A könyv nem jött volna létre, ha nincs az a sok-sok magyar és külföldi turista, aki a parlamenti séták során feltett visszatérő vagy éppen szokatlan kérdéseivel elgondolkodtatja és ismeretei további bővítésére készteti az idegenvezetőt. Az olvasó tehát jó eséllyel választ kap mindazon kérdésekre, amelyekre maga is keresné a választ parlamenti látogatása során. Mostanság, az audioguide készülékek előtérbe kerülésével és az élő vezetés háttérbe szorulásával szinte elengedhetetlen egy ilyen „útitárs” a teljesebb látogatásélményhez, amelyet a kötet színes képei is igyekeznek még élvezetesebbé varázsolni.
Az Országházról általában
Az első, Az Országházról általában címet viselő fejezetben a részletes építéstörténet ismertetésén túl olyan kérdésekre is választ kaphatunk, mint például, hogy miért pont 96 méter magas az Országház, miért nem egyforma az épület főkapuját őrző két oroszlán, mit keres a homlokzaton a székely zászló, miért nincs kéménye az Országháznak, tényleg meg akarta-e venni egyszer egy külföldi híresség az Országházat, hogyan takarítják az épületet, vagy éppen milyen madarak röpködnek a kupola esti fényei körül.
Az egész épület használatban van? Melyik részében mi található?
Minden egyes helyiség ugyan nincs napi használatban, de a különböző tárgyalások, megbeszélések, rendezvények, protokollesemények más és más színhelyű lebonyolítása miatt azt lehet mondani, hogy az egész épület kihasznált, sőt a képviselők irodái és számos alkalmazotti iroda már nem is az Országház falai között, hanem a szomszédos Szabad György Irodaházban és a Margit híd közelében található, ún. Fehér Házban kapott helyet.
Az épület elsődleges funkcióját, a törvényhozás helyszínének biztosítását hűen tükrözi az épület szerkezete: messziről is jól láthatóan kiemelkednek az üléstermek tetői, amelyek közül a déli a képviselőházhoz, az északi a főrendiházhoz tartozott a kétkamarás országgyűlések idejében; középen pedig a két „Ház” akár együttes díszülésének megtartására is használható, reprezentatív jellegű szerepet is játszó kupolacsarnok, amelyet mindkét ülésteremmel egy-egy társalgó köt össze. Szintén nagyon kifejező, hogy a főemeleten ugyan, de a törvényhozás színhelyeitől a díszlépcsőház által elkülönítve, a főbejárat fölött kapott helyett az Osztrák–Magyar Monarchia közös ügyei szempontjából fontos Delegációs terem. Ugyancsak a főemeleten, a kupolacsarnokból a Duna irányába nyílik az egykori étterem, az ún. Vadászterem, amely magas rangú vendégek fogadásának is a színhelye, és amely előtt tágas loggia húzódik.
Szintén a főemeleten, az Országház déli végében található jelenleg a házelnöki iroda. A sok egyéb iroda mellett, amelyek az épület különböző szintjeit foglalják el, külön említést érdemel a Duna felől is megközelíthető, a földszinten és a félemeleten található Országgyűlési Könyvtár, továbbá az olyan kiszolgáló létesítmények, mint az itt dolgozók számára fenntartott ebédlő az alagsorban. Az alagsorban vannak az Országház zavartalan működését, karbantartását szolgáló műhelyek is, mint a kárpitos, asztalos, lakatos, villanyszerelő stb.
Fotó: Krenn Imre
A látogatásról
A második, A látogatásról című fejezet mindenféle praktikus információval látja el az olvasót, a lehetséges belépési pontoktól a jegyvételi lehetőségekig, az öltözködési és viselkedési elvárásoktól a biztonsági beléptetés részleteiig, de arra is kitér, hogy mi történik, ha valaki elkésik a foglalt időpontjáról, számíthatnak-e a látogatók illemhelyre, illetve ruhatárra az épületben, fotózhatnak-e bent, vagy hogy lehet-e látni politikusokat a séta során.
Mi a különbség a zöld ruhás és a fehér inges őr között?
Zöld egyenruhát, illetve fehér inget és fekete nadrágot viselő országgyűlési őröket is lehet látni az Országházban. Előbbieket a biztonsági beléptetésnél, utóbbiakat a séta során, a látogatás kísérőiként, bár a kísérők között civilek is lehetnek. A látogatóőrök ugyanis ún. társasági öltözéket hordanak, amelyet egyébként ünnepi alkalmakon viselnek az országgyűlési őrök, a zöld egyenruha pedig a szolgálati ruházatuk. A 2012. december 28-án megalakult Országgyűlési Őrség az 1912-ben létrehozott Képviselőházi Őrség hagyományait éleszti újjá. A 2012. évi XXXVI. törvény értelmében az őrség „feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása”, gondoskodik a tárgyalási rend fenntartásáról, a házelnök személyvédelméről, továbbá ellátja a tűzbiztonsági, illetve díszelgési feladatokat. Szintén fehér inges őr látható a jegypénztár területén.
Lövésnyom a Parlamentben. / Forrás: Országgyűlés honlapja
További fejezetek
A további fejezetek az Országház látogatható részein vezetnek végig, alaposan bemutatva az aranylépcsőházat, az ún. városi folyosót, a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot, a társalgókat és az üléstermeket, valamint a kijáratig tartó szakaszt is. E séta során olyan kérdések is előjönnek, hogy valóban Dávid-csillag díszít-e egyes ablakokat, mire szolgált eredetileg a Delegációs terem, miért ég olyan kevés izzó a kupolacsarnok hatalmas csillárjában és hogyan szokták kicserélni az égőit, miért az Országházban és pontosan milyen körülmények között őrzik a koronázási jelvényeket, hogyan lehet valaki koronaőr, miért bámulja Árpád Mária Teréziát a kupolacsarnokban, hogyhogy rá lehet lépni a szőnyegekre kinti lábbelivel, hogyan működik az épület hűtése és a fűtése, ki hol foglal helyet az ülésteremben, mennyit keresnek a képviselők, miért van lövésnyom a képviselőházi elnöki emelvényen, hány szivartartó van az épületben, miért van pelenkázó, mi eredeti még az épület berendezéséből stb.
Hol látható a híres lövésnyom?
Sok látogató hallott vagy olvasott már arról a merényletről, amelyet 1912-ben követett el Kovács Gyula ellenzéki képviselő a képviselőház akkori elnöke, Tisza István ellen. Ennek nyoma ma is jól látható a képviselőházi ülésterem elnöki emelvényének faburkolatát díszítő faragás hat íve közül – a látogatói páholy irányából nézve – balról a negyedik alatt, ugyanis valamennyi felújítás során épen hagyták ezt a részt. A merénylet során kilőtt egyik pisztolygolyót pedig a Nemzeti Múzeum 16-os termében lehet szemügyre venni. Kovács háromszor is rálőtt Tiszára, de egyszer sem találta el. Végül maga ellen fordította revolverét. Tisza állítólag hidegvérrel folytatta az ülést, Kovácsnak pedig sikeresen kioperálták a golyót a koponyájából, és maradandó károsodás nélkül felépült. A bíróság „mélyebb öntudatzavar”-ra hivatkozva felmentette. Később Amerikába emigrált és ott is halt meg 1963-ban. Tisza István ellen viszont még három merényletet kíséreltek meg. Az utolsó, halálos kimenetelűt 1918. október 31-én.
Az Országházi zsebkönyv tehát jó szívvel ajánlható mindenkinek, aki kicsit is kíváncsi hazánk eme ikonikus épületére: hasznos és érdekes olvasmány nem csupán kezdő, hanem visszatérő látogatók, illetve mélyebben érdeklődő és tájékozottabb olvasók számára is.
A szerzőről
Dr. Lukács András nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is alaposan megismerkedett könyvének témájával: egyetemi oktatói állása mellett több mint fél évtizeden át dolgozott az Országház idegenvezetőjeként magyar, angol, olasz, francia és német nyelven. Állandó belépőkártyájának köszönhetően szinte „hazajárt” az ország legszebb házába, és parlamenti munkája során a legkülönbözőbb nemzetiségű, korosztályú, érdeklődésű és háttértudású vendégeknek mutatta be nap mint nap az épületet. Interaktív sétái alatt mindig teret adott a látogatói kérdéseknek, hozzászólásoknak, így a több ezer egyéni és csoportos vezetése, valamint a kollégáival folytatott számos eszmecsere nyomán világossá vált számára, hogy mi az, ami a szakirodalomból, illetve a saját kutatásai, tapasztalásai által szerzett egyéb ismereteiből valóban érdeklődésre tart számot a vendégek körében. Az audioguide-os látogatókísérői rendszer bevezetése késztette arra, hogy egy olyan könyvet írjon az Országházról, amelyben a mai látogatók is választ találhatnak mindazon kérdésekre, amelyeket bizonyára feltennének, ha idegenvezetővel járhatnák be a Parlamentet.
Kapcsolódó cikk
Föld körüli pályán egy csillagásszal – beszélgetés Könyves-Tóth Rékával
Könyves-Tóth Rékát Balatonföldváron látogattuk meg, hogy első könyvéről, a Csillagászati zsebkönyvről és kutatásairól kérdezzük. Egy személyes történetet is megosztott velünk Kapu Tibor felbocsátásáról, illetve elmesélte, hogy milyen volt az első találkozása a csillagászattal. Mutatjuk, miről szól az interjú.
