Bemutatkoznak a Scolar munkatársai – Illés Andrea

Amikor az ember nagyon szeret valamit, akkor borzongva kutatja, hogy az a valami hogyan jött létre. Szomjazik a műhelytitkokra, és szeretne bepillantani a kulisszák mögé. Így van ez a könyvmolyokkal is.

Kézbe veszik a könyvet, simogatják, beleszagolnak, ellenőrzik a friss nyomdaszagot. Vajon hogyan készült? Ki, mit dolgozott rajta, és vajon a készítők is szerették-e annyira, mint az olvasó? Gyakran olvashatunk interjút szerzőkkel, esetleg még a könyvek illusztrátoraival is, ám egy könyv megjelenésén sokkal többen dolgoznak. Fordítók, szerkesztők, tördelők, korrektorok, borítótervezők, nyomdászok – az ő munkájuk nélkül nem lenne se könyv, se nyomdaszag. Interjúsorozatunkban a háttérben megbújó könyvkészítőket szeretnénk bemutatni olvasóinknak. Elsőként a „kormányost”, a Scolar Kiadó főszerkesztőjét, Illés Andreát.

Mik a feladataid a Scolar Kiadónál és min dolgozol éppen?

A Scolar főszerkesztőjeként eléggé összetett a feladatom, de a fő irány a könyvek kiválasztása, könyvötletek és megvalósításuk, továbbá a munkák megszervezése, a gyártás felügyelete. Fontosnak tartom, hogy még mindig nagyon szeretek szerkeszteni: ez egy örök szerelem. A szerkesztői munka számomra nagyon kreatív alkotói tevékenység. Néha elcsodálkozom, micsoda mázlista vagyok, hogy rám talált ez a foglalkozás, hivatás: olvasok, könyveket „csinálok”, érdekes emberekkel beszélgetek  és dolgozom együtt, és még fizetést is kapok érte.
 

  

Szerkesztek magyar és külföldi szépirodalmat, gyerekkönyveket, ismeretterjesztő könyveket, de különösen élvezem a „könyvcsinálást”, amikor egy kézirat alapján „összerakom” a könyvet, szorosan együttműködve a grafikussal. Ez egy nagyon izgalmas és sokoldalú együttműködés, aminek eredményeképpen a szerző-szerkesztő-grafikus-illusztrátor mindegyike magáénak érezheti a könyvet. 

Van-e emlékezetes projekted, amit nagyon szerettél a Scolarnál? Miért pont ez áll a szívedhez közel?

Emlékezetes az Ady-kötetünk, amelynek összeállításához úgy hetven kortárs költőt kértünk fel, s az ő kedvenc Ady-költeményeik alapján készült a kötet. Nehéz, összetett munka volt, de minden pillanatát élveztem, azt pedig, hogy a Libri boltokban ez lett az egyik évben a karácsonyi ajándékkötet, nagy dicséretként éltem meg. Az, hogy több tízezer példányban eljutott az emberekhez egy verseskötet , azt hiszem, példátlan. A másik, igen sok örömet okozó kötet, amit kiemelnék, a Magyarország világörökségei. Közel húsz éven át volt kint a piacon, rengeteg utánnyomása volt, míg végül 2021-ben teljes körűen felújítottuk. A szöveget én írtam, és nagy kihívást jelentett a képanyag összerakása. Egy ilyen kötet hosszú hónapokig, akár évekig is készül. Azaz együtt éltem vele, hiszen kitöltötte a hétköznapok estéit és a hétvégéket. Elég furcsa érzés volt, amikor végre megjelent...

Milyen könyvek vannak épp az asztalodon, melletted?

Szerkesztek több könyvet is, épp most adtam le Tóth Julcsi kötetét, a Péterfy Boriról szóló életrajzi könyvet (Borikönyv) Stark Attila könyvtervezőnek. Ezzel párhuzamosan dolgozom Száraz Miklós György Duna-könyvén. Itt már a tervezőnél van egy ideje a kézirat. Most történik a tervezés-tördelés. Illetve újból írok, most egy gyerekkönyvet: folytatva a Mi leszek, ha nagy leszek című kötetet, a Hagyományos mesterségek mindentudóján dolgozom. Hú, ez elég nagy feladat, nehezebb, mint gondoltam, hiszen sok utánajárást kíván. A szöveg első fele már a csodálatos Nemes Anitánál van, aki testet ad a régi mestereknek.