Képzeld el, hogy kisbabád egy „alapbeállításokkal” érkező idegrendszerrel születik. Ezek a beállítások a primitív reflexek: automatikus mozdulatok, amik segítik a túlélést és a fejlődés indulását. Ilyen például, amikor kisbabád rászorít az ujjadra, vagy az ajkához érve szopizni kezd. Ezek a reflexek indulóprogramok. Ugyanakkor van egy fontos szabály: idővel „ki kell kapcsolniuk”, mert van egy szavatossági idejük. Ahogy gyermeked fejlődik, az agy magasabb szintű működései átveszik az irányítást. A primitív reflexek helyét akaratlagos, finomabb mozgások, és a szabályozott viselkedés veszi át. Ha ez megtörténik, minden szépen halad tovább.
Viszont ha ez mégsem így történne, máris izgalmasabbá válik a történet. Ha bizonyos primitív reflexek megmaradnak, az olyan, mintha a rendszerben egyszerre futna egy régi és egy új program, és ezek néha összeakadnak. Ennek eredménye lehet ügyetlenség, figyelmi nehézség, túlmozgás, érzékenység zajokra vagy érintésre. Épp ezek azok a tünetek, amiket sokszor ADHD esetében látunk. Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy az ADHD „csak” reflexprobléma lenne. Inkább arról van szó, hogy bizonyos esetekben a háttérben lehet egy idegrendszeri éretlenség is, ami hasonló tüneteket okoz, vagy ráerősít a meglévő nehézségekre.
Két reflex különösen gyakran kerül képbe:
- A Moro-reflex, azaz az ijedési reflex. Ha ez megmarad, a gyermek könnyen megijed, túlérzékeny lesz ingerekre, állandó készenléti állapotban van. Kívülről ez inkább fokozott nyugtalanságnak vagy élénkségnek tűnhet.
- A Spinal Galant reflex pedig a törzs menti ingerlésre adott válasz. Ha nem épül le, a gyermek fészkelődik, nehezen ül meg, gyakran „izgő-mozgó”, és akár koncentrációs gondjai is lehetnek.
A kutatások azt mutatják, hogy ADHD-s gyerekeknél gyakrabban maradnak meg ezek a reflexek, de az ok-okozat még nem teljesen tisztázott. Inkább egy fontos puzzle darabról beszélhetünk.
A háttérben állhatnak például kimaradt mozgásfejlődési lépések (pl. kúszás), kevés hason töltött idő babakorban, születési nehézségek, korai idegrendszeri terhelések.
A jó hír, hogy az idegrendszer rugalmas. Megfelelő mozgásfejlesztéssel, célzott gyakorlatokkal ezek a megmaradt csecsemőkori reflexek utólag is integrálhatók. Ezzel együtt javulhat a figyelem, a testkontroll, sőt a viselkedésben megmutatkozó tünetek is. Mindez az idegrendszeri érésnek köszönhetően.
Könyvajánló
Scott Stuart világhírű gyerekkönyvszerző és illusztrátor a hétköznapok során több százezres követőtáborával osztja meg tartalmait, történeteit. A bestseller, többszörösen díjazott ausztrál író először Magyarországon megjelenő könyve egy rövid, rímes esti mesék gyűjteménye, amelyek segítenek megnyugodni egy érzelmileg megterhelő nap után.
A mesék csitítják a kicsik felzaklatott lelkét, miközben felkészítik őket arra, hogy reggel újult erővel kezdjék a napot. A barátságos és együttérzéssel teli történetek arra ösztönzik a gyerekeket, hogy visszatekintsenek az átélt napra, majd elengedjék azt, és ellazulva hajtsák álomra a fejüket.
Tehát egy korábbi, be nem fejezett fejlődési lépést szükséges segíteni a lezárásban. Amikor az idegrendszer utoléri önmagát, a gyermek is sokszor fellélegezhet, mert már nem kompenzál, és nem kerül több energiába számára egy-egy mindennapi helyzet. Ha ADHD-s gyermeket nevelsz, és érdekel hogyan teheted könnyedebbé a mindennapjaitokat 1-1 idegrendszeri szabályozást támogató gyakorlattal, ajánlom figyelmedbe a cikksorozat következő részét.
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán diplomáztam. 2019 óta dolgozom logopédusként magyar, francia és angol nyelveken a rendelőmben, valamint több hazai és nemzetközi intézményben – köztük a Lycée Gustave Eiffel de Budapest francia intézményben, a Delfino Óvodában, és a Móricz Dental fogászaton. Instagramon és Facebookon LogoDorka néven osztok meg edukációs tartalmakat, valamint folyamatosan bővülő videótárat is építek, amely a családokat segíti a minőségi, hatékony otthoni gyakorlásban – hiszen a terápiák egyik kulcsa éppen ez. Kiemelt területeim közé tartozik az ujjszopás és a cumizás is: a közvélekedés ezeket gyakran „rossz szokásként” bélyegzi meg, miközben a háttérben álló neurológiai és pszichés okokat sokan nem ismerik.Tartalmaimmal és gyakorlati útmutatóimmal abban segítek, hogy a szülők megértsék a jelenséget, lássák a friss kutatási eredményeket, és tudják, hogyan lehet mindezt szelíd, humánus módon elhagyni. Ugyanez a szemlélet vezérel a beszédindulás és a hanghibák témájában is: célom a tévhitek tisztázása, a tudatos ismeretterjesztés és annak hangsúlyozása, hogy a fejlődés útja legalább olyan fontos, mint maga a cél.
A szerző további cikkei
Figyelemzavar: amikor az agy „kikapcsol”
„Olyan, mintha nem is hallana…”, „Elkezd valamit, aztán fél perc múlva már máshol jár.”, „Tudja, de mégsem csinálja.”, „Folyton elhagy valamit.”. Szülőként ezek a mondatok ismerősek lehetnek, és sokszor ott van mögöttük a kérdés: miért nem tud figyelni?
