„Olyan, mintha nem is hallana…”, „Elkezd valamit, aztán fél perc múlva már máshol jár.”, „Tudja, de mégsem csinálja.”, „Folyton elhagy valamit.”. Szülőként ezek a mondatok ismerősek lehetnek, és sokszor ott van mögöttük a kérdés: miért nem tud figyelni?

Egy friss kutatás során azt találták, hogy ADHD esetén az agy néha „mini pihenőket” tart, még ébren is. Vagyis megjelenik egy úgynevezett alvásszerű agyi aktivitás, egy olyan működés, ami normál esetben inkább alváskor jellemző. Ez elsőre furcsán hangzik, de a hétköznapokból valójában ismerjük. Ez az a helyzet, amikor azt mondjuk „üveges tekintettel néz”, „a fellegekben jár”, vagy „néz ki a lyukon de nem lát”. Szülőként ez valahogy így néz ki: megkéred valamire gyermekedet, és mintha el sem jutna hozzá, vagy éppen egy feladat közben egyszer csak szétesik a figyelme.

Ilyenkor könnyű azt gondolni: nem figyel, nem érdekli, nem próbálja eléggé, de mi van, ha nem erről van szó? A „lokális alvás” azt jelenti, hogy az agy bizonyos területei rövid időre pihenő módba kapcsolnak, miközben a gyerek (vagy felnőtt) egyébként ébren van. Mintha az agy egy része „kikapcsolna”, és pontosan ez az, amit mi kívülről figyelemkiesésként látunk.

Könyvajánló

Felröppennek a kívánságok egyszer egy évben,
reménnyel megtelve úszkálnak a fényben.
Nyuszót eddig a kívánságok elkerülték,
de egy szép nap aztán hárman is elérték.
Megtanítják a nyuszit barátai: Egérke, Róka és Mackó,
hogy mások kedvében járni sokszor milyen jó.

A Kívánságok megható történet a kedvességről, az együttérzésről, a szeretet és a barátság varázsáról. A nagy oldalakon gyönyörű rajzok, és kedves, nyugodt szöveg található, így a kötet segíthet abban, hogy a gyerekek egy dologra, az olvasásra, böngészésre tudjanak figyelni. Csatlakozz Nyuszóhoz varázslatos útján, amely során arra keresi a választ, mire használhatná fel a kívánságait!

Érdekel

Hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem lustaság, nem nevelési hiba, nem akarat kérdése, hanem egy idegrendszeri működés. Mindenkinél előfordulnak ilyen rövid „mikro-kikapcsolások”, főleg ha fáradt, túlterhelt, vagy hosszú ideig kell koncentrálnia. ADHD esetén ezek gyakrabban jelennek meg, erősebben zavarják a figyelmet, és hamarabb „kiborítják” a rendszert. Ez segíthet megérteni, miért van az, hogy valaki egyik pillanatban még „szépen dolgozik”, aztán hirtelen sok apró, figyelmetlen hibát vét, nehezen tart ki egy feladat mellett, vagy egyszerűen „szétcsúszik” a nap végére.

Az említett kutatásnak köszönhetően egy nagyon fontos szemléletváltás történik napjainkban: lehet, hogy nem is „figyelemhiányról” beszélünk, hanem az éberség és az idegrendszeri terhelés szabályozásáról. Ez teljesen más megközelítést hoz a mindennapokba, mert ha így nézünk rá, akkor nem az lesz a kérdés, hogy „Miért nem figyel jobban?” hanem inkább az, hogy „Mennyire fáradt az idegrendszere?”, „Mikor volt része valódi, minőségi pihenésben?”, „Mennyire terhelő számára ez a helyzet?” Innen már egészen más irányba indulunk el. Nem szigorítunk hanem támogatunk, nem erőltetünk hanem ritmust adunk, és nem címkézünk hanem megértünk. Szülőként ez hatalmas megkönnyebbülést hozhat, mert leveszi rólunk azt a nyomást, hogy „jobban kell csinálnia”, és segít abban, hogy a gyermek viselkedése mögé lássunk. A következő részben arról lesz szó, hogyan tudod a mindennapokban támogatni gyermeked figyelmét úgy, hogy közben az idegrendszerét is kíméled.

Forrás: Society of Neuroscience - Sleep-like brain activity linked to attention lapses in ADHD - 2026. 03. 16. - JNeurosci, Elaine Pinggal, from Monash University, and colleagues

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán diplomáztam. 2019 óta dolgozom logopédusként magyar, francia és angol nyelveken a rendelőmben, valamint több hazai és nemzetközi intézményben – köztük a Lycée Gustave Eiffel de Budapest francia intézményben, a Delfino Óvodában, és a Móricz Dental fogászaton. Instagramon és Facebookon LogoDorka néven osztok meg edukációs tartalmakat, valamint folyamatosan bővülő videótárat is építek, amely a családokat segíti a minőségi, hatékony otthoni gyakorlásban – hiszen a terápiák egyik kulcsa éppen ez. Kiemelt területeim közé tartozik az ujjszopás és a cumizás is: a közvélekedés ezeket gyakran „rossz szokásként” bélyegzi meg, miközben a háttérben álló neurológiai és pszichés okokat sokan nem ismerik.Tartalmaimmal és gyakorlati útmutatóimmal abban segítek, hogy a szülők megértsék a jelenséget, lássák a friss kutatási eredményeket, és tudják, hogyan lehet mindezt szelíd, humánus módon elhagyni. Ugyanez a szemlélet vezérel a beszédindulás és a hanghibák témájában is: célom a tévhitek tisztázása, a tudatos ismeretterjesztés és annak hangsúlyozása, hogy a fejlődés útja legalább olyan fontos, mint maga a cél.

Többet szeretnék róla tudni

A szerző további cikkei

Egy logopédus válasza a fogas kérdésekre

Ha te is azt gondolod, hogy a rágáshoz fogak kellenek, akkor egy nagyon elterjedt tévhit áldozata lettél – és hidd el, ezzel nem vagy egyedül. Szülőként teljesen érthető, hogy óvatosak vagyunk, és szeretnénk mindent „jól” csinálni. De a rágás témájában hatalmas félreértés kering, ami sok babánál felesleges késlekedéshez vezet.

Elolvasom