Tiszta sor (Scolar Versek)

A Tiszta sor című verseskötettel Solymosi Bálint költői életművének legjavát veheti kézbe az olvasó: a költő A műnéger című kötetben, illetve folyóiratokban már megjelent verseit gyűjtötte egybe, és némely darabok kirostálásával állította össze a mostani anyagot, egyszersmind új szerkezetbe állítva az egyes műveket.

Részlet Ágoston Zoltán utószavából:

„Akkor ez Velence?”

Solymosi Bálint költészetéről

Bár az efféle utószavak gyakori toposza, hogy az olvasó figyelmébe ajánlott költő, író különös, sajátos, ritka, „egyedüli példány”, ezúttal bátran leírható, mert igaz is. Solymosi Bálint még a maga költői generációján belül is sajátos módon viszonyul a költői mesterséghez, pozícióhoz. E generáció – Tandori Dezső, Petri György, Oravecz Imre kezdeményezéseit megőrizve-meghaladva – teljesen eltávolodott az ún. képviseleti líra szerepfelfogásától, amely a huszadik század második felében a magyar költészetben elsősorban Nagy László és Juhász Ferenc munkásságában még jelentős életművek létrejöttének képezhette alapját.

Tiszta sor című verseskötete az egyik legmarkánsabban, leginkább reprezentatív módon eltérő kísérlet mind a képviseleti líra, mind pedig a Nyugat vagy az Újhold költői hagyományait folytató poétikáktól. Gondolkodására a magyar művészet kiválóságai közül leginkább a neoavantgárd, közvetlenül Erdély Miklós, St. Auby Tamás munkássága volt hatással. E könyvvel Solymosi költői életművének legjavát veheti kézbe az olvasó: a költő A műnéger című kötetben, illetve folyóiratokban már megjelent verseit gyűjtötte egybe, és némely darabok kirostálásával állította össze a mostani anyagot, egyszersmind új szerkezetbe állítva az egyes műveket. E könyv első egységeként a Pokoli nyelv című ciklust olvashatjuk, ami azonban – ha az önállóan megjelent A műnégert egyfajta alapegységnek vesszük – inkább e gyűjteményen belüli első kötetnek tekinthető. Eszerint tehát a gyűjtemény négy, eltérő zártsággal megkomponált belső kötetből épül föl. Ám ha a kiegyensúlyozott belső arányok sugalmazására a Tiszta sor címet, mely a mindennapi nyelvhasználatban az egyértelműségre, a kételymentességre utal, első lendületből magára Solymosi költészetére próbálnánk vonatkoztatni, hamar világossá válik tévedésünk.