Pszichovegetatív kölcsönhatások (Viselkedés-élettan 1.)

Vegyes műfajú könyvet vehet kezébe az olvasó. Elsősorban tankönyv, amely felsőbb éves pszichológia, biológia, illetve biológiatanár szakos egyetemi hallgatók, valamint doktoranduszok számára készült. Másodsorban egy kicsit kézikönyv is, amely a szakember olvasók – orvosok, pszichológusok, gyógypedagógusok, tanárok, szociális munkások – részére ad áttekintést egy fontos szakterületről, a viselkedés és a belső szervi működés kapcsolatáról. Harmadrészt egyfajta gondolatébresztő eszmefuttatás mindazok számára, akiket a téma valamilyen okból és szinten érdekel.
A szerző arra vállalkozott, hogy megvizsgálja a testi és lelki működés bonyolult kapcsolatrendszerét: az alapvető biológiai mechanizmusokat, a funkcionális jellemzőket, a rendszer sajátosságait, az egészséges és patológiás folyamatokat, illetve azt, hogy a működési zavarok hogyan vezetnek megbetegedéshez és milyen esély van a gyógyításra. A fő kérdést, nevezetesen, hogy miként alakulnak ki a pszichoszomatikus betegségek, egy sajátos pszichofiziológiai szemszögből közelíti meg, egyesítve a biológiai, pszichológiai, orvosi irodalom sokféle szemléletét, érintve olyan fontos és erősen vitatott kérdéseket, mint a viselkedés és a zsigerműködés egysége, a homeosztázis, a megküzdési stílusok és a viselkedés kapcsolatai, a családszerveződés problémái vagy az ember evolúciója.

„Az eligazodás érdekében a könyvet három nagy részre tagolhatjuk. Az első rész – Biológiai alapok – a pszichovegetatív kölcsönhatások szerkezeti-élettani alapjaival foglalkozik, áttekinti a belső szervekből származó ingerbevitelt, a központi idegrendszernek a vegetatív működéssel kapcsolatos főbb centrumait, továbbá a zsigerek felé irányuló idegi kimeneteket; emellett ebben a részben szerepel az immunműködés alapjainak és a kémiai kommunikáció néhány sajátosságának tárgyalása is. A második rész – A pszichovegetatív kölcsönhatások pszichofizológiája – sorra vesz jó néhány ismert fogalmat, amelyeket a címben leírt szemléletnek megfelelően fogalmaz újra, illetve tekint át. Itt lesz szó a vegetatív működés szabályozásáról, a homeosztázisról, az emocionális-motivációs folyamatok zsigeri vonatkozásairól és a pszichofiziológiai reaktivitásról. Végül a harmadik rész – A pszichovegetatív kölcsönhatások patológiája – a pszichoszomatikus betegségek etiológiájának, értelmezésének, illetve terápiájának pszichofiziológiai szemléletű elemzése, és itt térünk ki röviden a Kelet-Nyugat problémakörre is.