A mai napig nehezebb nőként érvényesülni, mint a férfiaknak. Ezért is van szükség olyan példaképekre, akik megmutatják: ha nehezebben is, de minden nő képes arra, hogy elérje azt, amit akar. Nőnapi könyvajánlónkban olyan történeteket mutatunk be, amik nemtől függetlenül, mindenkit inspirálhatnak.
Kossuth Zsuzsanna
Kossuth Zsuzsanna nevével többnyire csak lábjegyzet formájában találkozhatunk a történelemkönyvekben – pedig a magyar történelem példaértékű alakja volt. Rövid, mindössze harminchét évnyi élete egy rendkívüli nő csendes, mégis megrendítő hőstörténete, aki átélt kolerát, árvizet, szegénységet és boldogságot, több születést és még több halált, forradalmat, szabadságharcot, menekülést és börtönt, valamint tucatnyi újrakezdést.
1817-ben született a Kossuth-család (nyolcadik, de az élve maradottak közül) negyedik, legkisebb leánygyermekeként. Kivételesen művelt, érzékeny nő volt, aki fiatalon bátyja, Kossuth Lajos árnyékában találta meg hivatását: segítette fivére politikai munkáját, osztozott felemelkedésében és bukásaiban. A szabadságharc viharában bátyja „az összes tábori kórházak főápolónőjének” nevezte ki.
Fáradhatatlan munkájának köszönhetően 1849 nyarára már 72 tábori kórház működött az országban, melyekben a megszokottnál korszerűbb módszereket alkalmaztak. Mindezt egyre súlyosbodó tüdőbaja ellenére vitte véghez. Hamarosan regényes formában is megismerhetjük e kivételes nő életútját Berényi Anna A nővér című kötetében, amely már előjegyezhető itt, a Scolar.hu-n.
Larisza Reissner
Lev Trockij a „forradalom Madonnájának” nevezte, Borisz Paszternak az ő nevét adta hősnőjének, Larának Zsivago doktor című regényében Larissza Reissner, akiről csaknem 100 évvel később Steffen Kopetzky nagyszerű irodalmi emlékművet állított Királynőáldozat című könyvében. „Ő volt a szentpétervári irodalmi élet „it girl” -je, majd a bolsevik forradalom részese, az orosz polgárháború forradalmára, a Vörös Hadsereg beépített szexuális fantáziaképe.” – írja Kopetzky. Reissner élete ezen kívül számos, még mai szemmel is meghökkentő esemény kapcsolódik. Az egyik ezek közül az, hogy ő volt a Volga flottilla komisszárjaként ő volt az első nő, aki valaha hadihajón szolgált. Hogy mennyire meglepő történés volt, az jól mutatja a matrózok reakciója, akik azt gondolták: a hajó elsüllyed, mert egy nő van a fedélzeten. De ő megmutatta, hogy több bátorsága van, mint mindannyiuknak. Larisza Reissner nem akart mást, mint megváltoztatni a világot.
Forrás: Urbán Anikó, Instagram
Péterfy Bori
Péterfy Bori nem csak a hazai popzene egyik kiemelkedő alakja, hanem rendkívül inspiráló nő is egyben, akiről még Bödőcs Tibor is elismerően beszélt, miután kézbe fogta a róla szóló életrajzi könyvet:
„Péterfy Bori őszinte, giccsmentes (eddigi) életrajzát tartja kezében a nyájas olvasó. Tóth Júlia Éva színház-, pop- és Boritörténete hézagpótló, szókimondó vallomás, mely a rockéletrajzok alapműve leend. Nem kap itt senki ételrecepteket, életmódtanácsokat és lapos igazságokat a kilencvenes évek Libellájának nagy túlélőjétől. A Borikönyv – Jelenetek Péterfy Bori életéből sokkal izgalmasabb mű, ahol a költészet színpadáról stage divingol a főhős a valóságba és vissza a színpadra.
Megismerjük a frontnő művészi fészekben töltött gyermekkorát(rájövünk, hogy művészcsaládban is válhat valakiből művész), héjanászait az avaron (váltott héjákkal, változó avaron), a családalapítás örömeit, kendőzetlen nehézségeit. Elmeséli, hogyan helyezte el életének drámáit a színészlélek raktárában, jó lesz az még valamire megfontolásokból.
Felszabadító szabadság árad a sorokból, ekkora női erőt utoljára a Kill Billben láttunk a Menyasszonytól!” – írja Bödőcs ajánlójában.
+1 Polgár Judit
Polgár Judit sakkozó csodagyerekként elkápráztatta a világot, amikor egymás után nyerte meg a világversenyeket, és legyőzött tizenegy világbajnokot, közöttük Garri Kaszparovot és Magnus Carlsent. Minden akadályt leküzdött, amivel elnémította a kritikusokat, és bebizonyította egyszer és mindenkorra, hogy a lányok/nők ugyanolyan jól sakkoznak, mint a fiúk/férfiak. Mindezt olyan sikerrel tette, hogy karrierje csúcsán a világ nyolcadik legjobb sakkjátékosaként tartották számon.
A sikereket megelőzően a fiatal Judit könyörtelen versenyzőként robbant be a sakk világába. Már nyolcéves korában sikeres férfi játékosokat győzött le, majd kemény munkája és a játék iránti szeretete révén a legnagyobbak közé emelkedett. Ezt az időszakot mutatja be Laurie Wallmark A sakk királynője című gyerekkönyve, amely az egész család számára izgalmas olvasmány lehet.
Kapcsolódó cikk
Nőnek lenni valami “nemegyenlő” dolog, legalábbis mások szerint
Nőnek lenni valami “nemegyenlő” dolog, legalábbis mások szerint: ezt megéreztem már gyerekként. Anya ugyanis ült a hűtő előtt, amin ott állt a cetli, hogy “A feminizmus az a radikális eszmerendszer, ami szerint a nő is ember”, és a fejem a kezébe fogva azt magyarázta, hogy én is érek annyit, mint a fiúk, soha fel ne merüljön bennem az ellenkezője. Sőt, még olyanabb is vagy, tette hozzá, ami még inkább megijesztett, mert korábban fel sem merült bennem, hogy bármiben is kevesebb lennék mondjuk a Gyuszinál vagy a Tibinél.
