2014 óta február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésnapját a Magyar Ápolók Napjaként ünnepeljük. Ezzel tisztelgünk az ápolók fáradhatatlan és önfeláldozó munkája előtt, amelyet szimbolikusan Kossuth Zsuzsanna születésnapjához kötünk, hiszen Kossuth Lajos legfiatalabb húga, az 1848–49-es szabadságharc főápolónője egy egész országra kiterjedő hadikórházi ellátórendszert szervezett meg. Most regényes formában is megismerhetjük e kivételes nő életútját Berényi Anna hamarosan megjelenő A nővér című kötetében.
Kossuth Zsuzsanna nevével többnyire csak lábjegyzet formájában találkozhatunk a történelemkönyvekben – pedig a magyar történelem példaértékű alakja volt. Rövid, mindössze harminchét évnyi élete egy rendkívüli nő csendes, mégis megrendítő hőstörténete, aki átélt kolerát, árvizet, szegénységet és boldogságot, több születést és még több halált, forradalmat, szabadságharcot, menekülést és börtönt, valamint tucatnyi újrakezdést.
1817-ben született a Kossuth-család (nyolcadik, de az élve maradottak közül) negyedik, legkisebb leánygyermekeként. Kivételesen művelt, érzékeny nő volt, aki fiatalon bátyja, Kossuth Lajos árnyékában találta meg hivatását: segítette fivére politikai munkáját, osztozott felemelkedésében és bukásaiban.
A szabadságharc viharában bátyja „az összes tábori kórházak főápolónőjének” nevezte ki.
Fáradhatatlan munkájának köszönhetően 1849 nyarára már 72 tábori kórház működött az országban, melyekben a megszokottnál korszerűbb módszereket alkalmaztak. Mindezt egyre súlyosbodó tüdőbaja ellenére vitte véghez.
Forrás: Fortepan / Mezey Ferenc
“Kossuth Lajos egyetlen sógorának sem adott hivatalt, hiába kilincseltek nála a húgai. Amikor viszont a legkisebb testvérét nevezte ki országos pozícióba, egy családtagot, ráadásul egy nőt, hatalmas felháborodást váltott ki a politikai és katonai vezetés körében.” – írja Berényi Anna hamarosan megjelenő regényében, amelyből az olvasók megismerhetik Kossuth Zsuzsanna lebilincselő élettörténetét.
A Scolar Kiadónál rendszeresen publikáló szerző, Berényi Anna számos izgalmas életrajzi könyvet jegyez, regényes formában feldolgozta már Petőfi Sándor, és Richter Gedeon életét, valamint Horthy Miklós kiugrási kísérletét is. Legújabb könyve, A nővér várhatóan áprilisban jelenik meg kiadónk gondozásában.
Addig is exkluzív részletet közlünk a készülő Berényi Anna: A nővér című kötetből:
1849. április, Debrecen
[...]
Zsuzsa már nem tudta, hogy örüljön, vagy inkább sértődjön meg. Hiszen soha, egy szóval nem említette a bátyja, hogy tud a munkájáról, esetleg értékeli azt. Soha egy kérdése nem volt hozzá. Ha látszódott is Zsuzsa arcán a megbántottság, Lajos nem vette észre, a terveivel volt elfoglalva.
– Itt Debrecenben is kiválóan megszervezted a nők munkáját. Erre lenne szükségem máshol is! Össze kellene fogni a tábori egészségügyi ellátást, és mozgósítani a nőket, hogy segítsenek! Mindenhol az országban!
Lajos türelmetlenül nézett a húgára, gyors egyetértést várva. De Zsuzsa csak ült mereven, egyszerre annyi gondolat és kérdés csapott össze egymással az agyában, hogy egyet sem tudott élesen elkülöníteni a másiktól. Pánikhelyzetben eddig mindig a racionalitása vezette, de most pont az észérvek kuszálódtak össze benne. Annyi mindent kellett volna átgondolnia, mielőtt választ ad Lajosnak, de egyik gondolatát elgán[1]csolta a másik, hosszú, szótlan másodpercek alatt egy tapodtat sem haladt előre.
– Na, vállalod? Jó lenne, ha már holnap felkeresnéd Flór Ferit a városi hadikórházban, amíg itt állomásozik. – Lajos elemelkedett a székéről, erre nem volt több ideje. Várta még legalább ötven levél megválaszolása, és egy tucatnyi utasítást kellett még megírnia.
Zsuzsát kijózanította bátyja rohanása.
– Várj, ennél pontosabban kell tudnom, hogy mit kérsz tőlem.
Forrás: Fortepan
Lajos egy türelmetlen sóhajjal visszaült, és hadarva kezdte el sorolni a teendőket.
– Végig kell járnod a tábori kórházakat, felmérni, hogy mi hiányzik, kigondolni, hogy a hiányokat hogyan lehet megszüntetni, annak megfelelően intézkedned kell. Utána felügyelni és ellenőrizni a megvalósítást.
Szerintem ehhez meg kell szervezned a nők munkáját is, varrjanak, gyűjtsenek adományt, készítsenek tépéseket, és nem tudom, még mit. Neked kell felmérned, hogy mi mindenre van szükség, és mit tudnak ebből az asszonyok megtenni.
Lajos szavaira Zsuzsa fejében sorba rendeződtek a gondolatok, egy tervezetté nőtték ki magukat pár másodperc alatt, és Lajos türelmetlensége Zsuzsára is átragadt. Hirtelen megijedt.
– De miért engedelmeskednének nekem majd azok, akiket utasítok valamire? Ez másként nem fog menni, csak ha elfogadják a rendelkezéseimet!
Lajos egyből nyúlt a tolláért.
– Kinevezlek. Kinevezlek, minek is? Legyél tábori főápolónő. A hatáskörödet is megírom a rendeletben, és közreadom. Elsőként Flór Ferit értesítem, meglátod, jól fogsz tudni vele együtt dolgozni!
Zsuzsa még szédült, amikor hazaért. Elnézte a szoba sarkában játszó kislányait. Ő most nagy munkába kezd, majd útra kel, a frontra. Itt hagyja a gyerekeit, Lujzira és Milire bízza őket. Nem tudja, mikor ér haza, nem tudja, mire ér haza. Azt sem tudja, mikor tud majd a lányaira gondolni. Annyi dolga lesz. De így lesz jó, így helyes. Büszke vagyok rád, bubám!
Kapcsolódó cikk
Podcast: Richter Gedeon megdöbbentő élete – Berényi Anna az Ultrahang vendége volt
A Richter Gedeon, Petőfi Sándor, valamit Horthy Miklós életét is feldolgozó szerzőnk a modern magyar gyógyszeripar megteremtőjéről mesélt megannyi érdekességet. A valós eseményeken alapulú és komoly kutatómunkával megírt történet gyermekkorától a haláláig kíséri Richter Gedeon izgalmas életét, feleségéhez fűződő örökkévaló szerelmét, családi és szakmai küzdelmeit, sikereit és kudarcait, a gyógyszermágnás nagyúri világát és a megalázott pária tragédiáját. A lebilincselő életrajzi regény lapjain egy grandiózus sors bontakozik ki, miközben a háttérben a Monarchia „boldog békeideje” után a világégések, a Tanácsköztársaság, a csonka ország vívódása zajlik – melyet végül a holokauszt torzít rémálomszerű valósággá.
