A gyógyászati célú, valamint az időszakos vagy intervallumböjt előnyei lenyűgözők: mindkét böjtforma könnyen végrehajtható, nagyon hatékony betegségek kezelésében és megelőzésében, kibírható, olcsó, hosszú távon pozitív hatással van a testsúlyunkra, jobb életminőséget és nagyobb étkezési élvezetet biztosít. Mindezeken felül minden valószínűség szerint a hosszabb élethez is hozzájárul.
Részlet a Táplálkozás című könyvből.
A terápiás böjt a hagyományos, orvosi indokok alapján alkalmazott böjt. Régen gyakran luxuskezelésnek tartották, amelynek túlsúlyos vagy jómódú emberek vetették magukat alá, akik fogyni vagy méregteleníteni akartak. Manapság ez az egyik legfontosabb kezelés a természetgyógyászatban és az innovatív táplálkozásterápiában, és az esetemben is az egyik leghatásosabb és legeredményesebb gyógymód. Természetesen a testmozgás, a sport, a Kneipp-terápia, a masszázs, az akupunktúra vagy a jóga is fontos természetgyógyászati módszerek, de a böjt kitűnik közülük hatékonyságával és megbízhatóságával. A böjttel gyógyítás úttörői nem fukarkodtak a szuperlatívuszokkal.
Gustav Riedlin (1861–1949) orvos azt mondta, hogy a gyógyászati böjt „olyan műtét, amely nem igényel kést”. Vajon túlzott? Nem hiszem.
1992, az első böjtterápiám óta körülbelül 40 ezer böjtölést figyelhettem meg, számos vizsgálatot, kutatást végeztem, és magam is sok böjtölési tapasztalatot szereztem. A lényeg nekem egyértelmű. A táplálkozással együtt tulajdonképpen ez a természetgyógyászat, sőt a teljes megelőzés és az egészségmegőrzés legfőbb tudománya. A böjt rövid idő alatt elérhető eredményei egyedülállók.
A képre kattintva továbbléphet a termékoldalra.
Klinikánkon nap mint nap tapasztalom a böjt elképesztően jótékony hatását. A magas vérnyomás normalizálódik, a reumás gyulladások csökkennek, a 2-es típusú cukorbetegeknek már csak kevesebb gyógyszer kell, vagy egyáltalán nincs szükségük gyógyszerekre. Egyes betegségek, mint a zsírmáj vagy az enyhébb gyulladások, teljesen meggyógyulnak. A súlycsökkenés, amely sokaknak a terápiás böjt lényege, valójában gyakran csak a böjt üdvös mellékhatása.
A böjt valószínűleg szinte olyan régi, mint az emberiség maga. Minden világvallásban a lelki elmélyülés és az elmélkedés idejeként tartják számon, és az önkéntes lemondás révén a hit és az alázat kifejeződése. A keresztény hagyományban a böjt és az imádkozás a megújulás, a lélek megerősítésének módszerei. Mohamed is böjtölt. Étel nélkül töltötte a ramadán egész hónapját egy barlangban a Hira-hegyen, Mekka közelében. A világon 1,9 milliárd muszlim közül sokan ma is úgy böjtölnek, ahogy Mohamed tette több mint 1440 évvel ezelőtt.
A középkortól kezdve a keresztény böjt hamis böjtté, vásári komédiává vált.
Luther Márton ugyan maga is böjtölt, de híveit minden böjtölési kötelezettség alól felmentette. Véleménye szerint Isten az ételt az embernek élvezetre adta, nem pedig megvonásra. A katolikusok körében is egyre inkább felhígulóban volt a böjtölés. Másfelől a böjtölésből fakadó mentális hatást számos célra használták. A keleti frank király, I. Ottó 955. augusztus 10-én, Augsburgban a magyarok elleni döntő csatát megelőzően nem engedte enni a hadseregét. A böjt nem aszkézisnek számított, amitől az embernek rossz lett a hangulata, hanem pozitív hatással volt a figyelemre és az érzékekre. Sok író is dicsőítette a böjtöt, Mark Twaintől Upton Sinclairen át Hermann Hesséig és Mario Vargas Llosáig.
Az emberiség történetét évszázadokon át a bőség és a szűkösség, a jó termés és a rossz termés, a termékeny nyarak és a szűkös telek váltakozása jellemezte. Egy dolog volt garantált, a következő éhínség. Ha őseink, amikor éheztek, csupán egykedvűen befeküdtek volna a barlangjukba, az emberiség kipusztult volna. Tehát éhség vagy böjt esetén van értelme a szervezet aktiválásának.
Dr. Andreas Michalsen / Fotó: Anja Lehmann
Az időszakos böjtölésnek is biológiai gyökerei vannak, a lemondás az ételről az élet része volt. A korábbi nemzedékek nem ismerték a hűtőszekrényt, hogy frissen tartsák az ételt. Az éjjel-nappal működő üzletek, gyorséttermek vagy a pizzakiszállítás csak néhány évtizede jelent meg. A természetes időszakos böjtölés végleges eltűnése a folyamatos nassolás miatt 21. századi jelenség. Az 1970-es években az amerikaiak még háromszor ettek naponta, nassolás nélkül. A nagyszüleink azt mondták, ha délután valami édeset akartunk enni: „Ha most eszel, nem lesz étvágyad a vacsoránál!”
Még ha étrendünk teljesen meg is változott, a szervezetünk biológiája ugyanaz maradt. A gyógyító és az időszakos böjt segítségével az étkezési ritmusunkat újra a biológiánkhoz igazíthatjuk.
Még ha személyesen soha nem is böjtöltünk, a génjeink és a sejtjeink ismerik ezt az állapotot, és a testünk tökéletesen fel van készülve a böjtölésre. A böjt és az evés váltakozása végső soron megfelel a gyári beállításunknak. Az orvosasszisztensi éveim alatt, az egykori Moabitban lévő kórház természetgyógyászati osztályán ismerkedtem meg a böjttel. Ott a böjt hagyománya nagyon élénk volt, számos professzor alkalmazta Drezdában és Berlinben, de a modern farmakológia, az újabb gyógyszerek térnyerésével háttérbe szorult. Elavultnak tűnt. A diéta lett a nagy sláger – ha egyáltalán volt valaki, aki ellen akart állni a nagy zabálásnak. Így aztán a böjt feledésbe merült, és legfőképp az a jelentősége, hogy a böjt tulajdonképpen több mint puszta fogyás. Csak a közelmúltban lett újra aránylag népszerű.
Ha még többet szeretnél megtudni a böjtről és az egészséges táplálkozás legújabb kutatásairól, olvasd el a Spiegel bestseller szakember, Dr. Andreas Michalsen 400 000 példányban eladott könyvét, a Táplálkozást!
Kövesd Facebook- és Instagram-oldalunkat, olvasd a Scolar Magazint januárban is, ahol többek között arról olvashatsz, hogy hogyan telik az új év a világ egyes pontjain, és milyen szokásokat érdemes eltanulni a Távol-Kelettől vagy épp az izlandiaktól. Kommenteddel egy 5 könyvből álló csomagot is nyerhetsz. Részletek a közösségimédia-oldalainkon.
Kapcsolódó cikk
Ezeket az étkezési szokásokat érdemes eltanulni az Okinaván élőktől
Hamarosan itthon is megjelenik a Spiegel bestseller szerző, Prof. Dr. Andreas Michalsen Táplálkozás című könyve. Michalsen Németország egyik legismertebb táplálkozástudományi szakértője, aki a legfrissebb tudományos eredményekre és több évtizedes tapasztalatára hagyatkozva igyekszik elmesélni mindent az egészséges táplálkozásról. Könyvében emellett olyan érdekességekről is szót ejt, mint az Okinaván élők táplálkozása. Olvass bele a könyvbe!

