A szünetek, ünnepek, a nyári időszak napjai kívülről vidámnak tűnnek, mégis sok gyermeket kibillentenek a megszokott ritmusukból. A felboruló rutin, a sok új inger és az erős érzelmek bizonytalanságot és stresszt okozhatnak, ami gyakran a beszédben is megmutatkozik. Ilyenkor az egyik legfontosabb dolog, hogy szavakkal is megnyugtassuk a gyerekeket, és visszajelezzük: amit éreznek, az rendben van.

Az élménygazdag időszakokban érdemes olyan mondatokat mondani, amik validálják az érzéseiket, nem bagatellizálják a nehézségeiket, és megmutatják, hogy nincsenek egyedül. Ez azért fontos, mert így csökkenhet a szorongás, erősödhet a szülő–gyerek kapcsolat, és a gyermekek megtanulják, hogy az érzéseik elfogadhatóak.

Például:
„Lehetsz egyszerre izgatott és fáradt.”
„Nekem is nehéz, amikor felborul a rutin, de együtt megoldjuk.”
„Teljesen oké, ha már unod.”
„Látom, mennyire próbálkozol, ez nem könnyű.”

Stimulálás vagy túlstimulálás?

A gyerekeknek szükségük van ingerekre, de nem túl sokra. Egészséges stimulálásnak számít, amikor a saját tempójában fejlődhet, és a sok közös játék, beszélgetés, és mese által a tanulás a hétköznapokból jön. Erre szoktam azt mondani, hogy „kevesebb tanítás, több beszéd”. Túlstimulálásnak számít, amikor minden perce be van osztva, folyamatos az elvárás és a kérdezés, nincs ideje unatkozni, pihenni, tehát valójában folyamatos nyomás alá helyezzük, és egy idő után emiatt telítődik. A túlterheltség jele lehet az ingerlékenység, alvásproblémák, szorongás, dühkitörések, és akár beszédmegakadások is.

A képre kattintva megnyílik a könyv termékoldala. 

Miért akad meg ilyenkor a beszéd?

Az élménygazdag időszakban jelentkező megakadások nem beszédhibák, hanem átmeneti, élettani jelenségek. Ilyenkor sok vizuális és auditív inger éri a gyereket, erős érzelmi állapotban van, miközben a beszédhez szükséges ideg–izom koordináció még fejlődik. A beszédhez 70–100 izom összehangolt működésére van szükség.

Ha túl sok gondolat, élmény és kérdés torlódik fel egyszerre, könnyen összegabalyodnak a szálak, így a légzés, a hangadás és a mozgás nem mindig érkezik meg egyidőben. Ezért jelenhet meg: szó- vagy szótagismétlés, mondatrész újrakezdése, hezitálás, töltelékszavak, hirtelen elakadások.

Ez nagyon hasonlít az élettani dadogásra, ami a fejlődés természetes része, különösen szókincsrobbanás idején. Ilyenkor sokat segíthetnek olyan mesék és játékok, amelyek szavakat adnak az érzésekhez, és segítenek lelassulni. A Gaston-sorozat könyvei játékosan segítenek az érzelmek azonosításában, és a történetekbe ágyazva egyszerű légzőgyakorlatokat is tanítanak. Ezeket egy-egy feszültebb pillanatban azonnal elő lehet venni.

A Boldogságárus című mesekönyv pedig kifejezetten jó esti levezetéshez vagy egy túlterhelt nap után. A történet szerint Galamb úr, a boldogságárus ősrégi, pöfögő furgonnal érkezik. Már sokan várnak rá: ő árulja ugyanis a boldogságot. Sokan vásárolnak tőle: így tesz Fürj asszony, Ökörszem asszony, Csilpcsalpfüzike úr. Olyan is akad, akinek nem kell a boldogság, s olyan is, aki elvből nem vesz ilyesmit. Aztán Galamb úr újra beül a furgonjába, de miközben elhajt, kiesik a kocsijából egy doboz…

A képre kattintva megnyílik a könyvek listaoldala. 

Hogyan segíthetünk?

Hallgassuk végig a gyereket türelmesen, ne javítsuk ki, ne sürgessük („mondd már”, „a lényeget”), legyen kevesebb kérdés, több közös élmény, adjunk teret a szabad játéknak és pihenésnek, készüljünk fel előre a változásokra, vigyünk játékosságot a napokba, nevessünk együtt. A beszédbeli megakadások ebben az időszakban a fejlődés jelei, nem hibák. A legnagyobb segítség, amit adhatunk, a nyugodt jelenlét, az elfogadás és az egyensúly.

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán diplomáztam. 2019 óta dolgozom logopédusként magyar, francia és angol nyelveken a rendelőmben, valamint több hazai és nemzetközi intézményben – köztük a Lycée Gustave Eiffel de Budapest francia intézményben, a Delfino Óvodában, és a Móricz Dental fogászaton. Instagramon és Facebookon LogoDorka néven osztok meg edukációs tartalmakat, valamint folyamatosan bővülő videótárat is építek, amely a családokat segíti a minőségi, hatékony otthoni gyakorlásban – hiszen a terápiák egyik kulcsa éppen ez. Kiemelt területeim közé tartozik az ujjszopás és a cumizás is: a közvélekedés ezeket gyakran „rossz szokásként” bélyegzi meg, miközben a háttérben álló neurológiai és pszichés okokat sokan nem ismerik.Tartalmaimmal és gyakorlati útmutatóimmal abban segítek, hogy a szülők megértsék a jelenséget, lássák a friss kutatási eredményeket, és tudják, hogyan lehet mindezt szelíd, humánus módon elhagyni. Ugyanez a szemlélet vezérel a beszédindulás és a hanghibák témájában is: célom a tévhitek tisztázása, a tudatos ismeretterjesztés és annak hangsúlyozása, hogy a fejlődés útja legalább olyan fontos, mint maga a cél.

Többet szeretnék róla tudni

A szerző további cikkei

Az olvasástanulás kulisszatitkai

Ha szeretnénk a gyerekek számára olyan könyvet választani, ami nemcsak szórakoztató, hanem logopédiai szempontból is hasznos, akkor a következő három könyvet  mindenképpen érdemes fontolóra venni, mivel ezek megfelelő módon segítik a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. A szókincsbővítés, a klasszikus mesék, és a képeskönyvek jelentőségének szempontjából közelítem meg a témát. Bízom abban, hogy ezek új megvilágításba helyezik majd a könyvek válogatása során mérlegelt szempontokat. 

Elolvasom