Hamarosan itthon is megjelenik a Spiegel bestseller szerző, Prof. Dr. Andreas Michalsen Táplálkozás című könyve. Michalsen Németország egyik legismertebb táplálkozástudományi szakértője, aki a legfrissebb tudományos eredményekre és több évtizedes tapasztalatára hagyatkozva igyekszik elmesélni mindent az egészséges táplálkozásról. Könyvében emellett olyan érdekességekről is szót ejt, mint az Okinaván élők táplálkozása. Olvass bele a könyvbe! 

Mit tanulhatunk az Okinaván élők hagyományos táplálkozásából? Az egyik leglenyűgözőbb kék zóna szerintem Okinava. A Ryukyu-szigetlánchoz tartozó japán szigetet a „halhatatlanság szigetének” is nevezik, mert itt a három számjegyű életkor egyáltalán nem számít különlegességnek. Japán egészét tekintve magas a várható élettartam, de Okinava sokáig egyértelműen felülmúlta az ország többi részét. Kiderült, hogy ennek oka egy különleges étrend.

Egy okinavai lakos, a 88 éves Miyagi Misako. / Forrás: Alessandro Gandolfi, National Geographic

Az éghajlat meleg, a gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek nagy bőségben állnak rendelkezésre. Amikor a Bradley J. Willcox vezette hawaii és japán kutatócsoport egy kutatás keretében részletesen megvizsgálta a lakosok szokásait, kiderült, hogy bár fogyasztottak halat, húst és tejtermékeket, ezek az összes táplálék energiájának csak mintegy 1 százalékát tették ki. A fő tápanyagforrást a természetes szénhidrátok jelentették.

Míg az USA-ban és Európában mostanság nincs túlságosan jó híre a szénhidrátoknak, az okinavaiak napi kilokalóriáik csaknem 80 százalékát ezekből nyerték.

A japán édesburgonya (beni imo) töltötte be itt a főszerepet. Köztudott, hogy minden édesburgonyafajta egészséges gyökérzöldség. Az okinavai édesburgonya azonban különleges tulajdonsággal rendelkezik: mélylila színű, és sok másodlagos növényi anyagot, antociánokat tartalmaz, amelyek ezt a színt kölcsönzik neki. A beno imo édesburgonya több antociánt tartalmaz, mint az áfonya, melynek gyógyhatását már több tanulmány bizonyította.

E különleges édesburgonyának a rosttartalma is magas. Az édesburgonya Okinaván az élelmiszerhiányos időszaknak köszönheti népszerűségét. A nehéz háborús évek alatt az éhínség gyakori volt, és az édesburgonya biztosította a lakosok túlélését, mivel a helyi éghajlaton jól nő, és ellenálló, „tájfunbiztos”, ahogy a helyiek mondják. Okinaván a hagyományos étkezési kultúrát az jellemezte, hogy többnyire bőségesen fogyasztottak zöldségeket. A legtöbb lakosnak volt saját kertje, és szinte minden család maga termesztette a táplálékát saját fogyasztásra, vagy a helyi piacokon vásárolta meg. A nagy áruházláncok importáruinak itt aligha volt esélye.

Okinavai ételek / Forrás: Okinawa Convention & Visitors Bureau

A reggeli általában miso leves (a miso szójababpaszta) zöldségekkel, míg a többi étkezés tofu, natto (fermentált szójabab) és hagymával, borssal és kurkumával ízesített rizs. Két, az európai ízlésvilágnak ismeretlen étel, a keserű tök vagy keserű dinnye, más néven balzsamkörte (goya), és a fekete üröm is gyakran kerül az asztalra. Ma már ismert, hogy a keserű tökben található keserű anyagok csökkentik a vércukorszintet, és elősegítik a jóllakottság érzését. Gyakran fogyasztják a különleges tengeri algát is, amely gazdag ómega-3 zsírsavakban és fitokemikáliákban. És zöld teát kortyolgatnak egész napon át. Húst ritkán készítenek, a sertéshús azonban fekete ürömmel ízesítve ünnepnapokon felkerül az étlapra. A szójababból készült tofu fontos szerepet játszik, mivel értékes fehérjéket biztosít.

Okinava lakói összesen körülbelül 90 gramm szójaterméket fogyasztanak naponta. A champuru hagyományos zöldségétel, amelyet hetente többször főznek, és sok leveles zöldséget és tofut tartalmaz. Bármennyit eszik is belőle az ember, alig tud 400 kilokalóriánál többet bevinni.

Összehasonlításképpen egy pizza vagy egy hamburger sült krumplival könnyen elérheti a 900 kilokalóriát anélkül, hogy akár csak megközelítő jóllakottságot érnénk el vele. Okinaván a magas várható egészséges élettartam egyik tényezője a kalóriabevitel korlátozása. Ez részben önkéntelenül történik, mivel nehéz zöldségételekkel teletömni magunkat. De van igen tudatos része is: étkezés előtt négy szót mondanak: „hara hachi bu me”, ami nagyjából azt jelenti, hogy „tízből nyolc”. Tehát nem szabad addig enni, amíg pukkadásig jóllakunk, hanem előtte, 80 százaléknál abba kell hagyni. Időközben világszerte számtalan kutatás fedezte fel, hogy éppen ez a 20 százalékos kilokalóriacsökkentés a legerősebb tényező szinte minden élőlény egészséges hosszú életére nézve.

Okinavai idősek / Forrás: Okinawa Convention & Visitors Bureau

Egy másik különlegesség pedig a mozgékonyság megtartásának biztosítéka: mivel általában a földön ülve étkeznek, előbb le kell ülniük, majd újra fel kell állniuk, amikor ismét enni akarnak.

Még ha napjainkban már nem is ennyire egyértelmű, hogy Okinava lakói a jövőben is megélik ezt a magas kort, mivel a hús- és cukor-fogyasztás, valamint az étkezési zsír aránya már ott is megközelíti a nyugati szintet, Okinava táplálkozási történelméből mégis tanulhatunk. A hagyományos, változatos zöldségeket, hüvelyeseket, összetett szénhidrátokat, szóját és tofut, fűszereket, teát és csak kevés húst tartalmazó, szerény és közös kulináris élvezetek kultúrájába ágyazott étkezés elősegíti a hosszú és egészséges életet. Végső soron ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy érdemes kicsit messzebbre tekintenünk, és felismernünk, hogy hasznos más országok étkezési kultúráját megnéznünk, esetleg annak egyes részeit átvennünk, mert ez egészséges lehet nekünk.

És ehhez nem kell Okinaváról vagy Japánból zöldségeket importálnunk, amelyek közül sokról még csak nem is hallottunk. Nekünk is vannak teljes kiőrlésű gabonaféléink, vannak gyökérzöldségeink, káposztánk, leveles zöldségeink, mint a spenót vagy a kelkáposzta. Van mángoldunk, salátánk, céklánk, és időközben hozzászoktunk, hogy tofut és zöld teát is fogyasszunk. Talán kicsit keményebben kell dolgoznunk a közösségen, amelyet Okinava példája elevenít meg előttünk.

Fejléckép forrása: Stephen Mansfield

Rendeld elő Dr. Andreas Michalsen Táplálkozás című könyvét itt a Scolar.hu-n!

Előjegyzem

Kapcsolódó cikk

Podcast: Sportolok, diétázom, mégsem fogyok. Mit csinálok rosszul?

Mik a legnagyobb tévhitek az anyagcserével kapcsolatban? Milyen tünetek jelezhetik a hormonháztartás problémáit? Hogyan védekezhetünk a káros környezeti hatások ellen, és miért hasznos a glükózmonitor? Erről is beszélgetett Rákóczi Gabi a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában. A cikk és a podcast eredetileg a HVG.hu-n jelent meg 2025. június 18-án. 

Elolvasom