hír
"Idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a Scolar Kiadó, amely a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendég írójának, Sofi Oksanen finn írónőnek a könyveit is gondozza.
Az idei az első alkalom, hogy egy független kiadó szerzője a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége - mondta el az MTI-nek Sugár S. András, a Scolar vezetője. Hozzátette: ehhez a munka mellett szerencse is kellett, hiszen az első helyen kiszemelt amerikai író lemondta budapesti útját, így kerülhetett első helyre az észt felmenőkkel rendelkező finn írónő. "Legalább annyi fontos nemzetközi díja van, ahány nyelvre lefordították a műveit" - méltatta a szerzőt a kiadóvezető, megjegyezve, hogy Sofi Oksanen műveit több mint ötven nyelvre fordították le, többek közt elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját, a Finlandia-díjat és a Runeberg-díjat is."
/Forrás: MTI/
A cikk folytatásához kattintson ide
"Fvonk múltja problémás, jelene zavaros, jövője kilátástalan. Egy napon házába új bérlő költözik: Norvégia miniszterelnöke. A hosszúkás ország vezetőjén egy ideje már a kimerültség jelei mutatkoznak, stábja ezért döntött úgy, hogy titokban egy lakást bérel számára, ahol hétvégenként mindentől és mindenkitől távol, nyugodtan pihenhet.
Neki azonban másra van szüksége.
Valakire, aki előtt megnyílhat, akinek kiöntheti lelkét, kibeszélheti problémáit."
A regényben újrakreált valóság tehát az irracionalitásból, a mítoszok vidékéről nyer nála legitimitást. Ha Vian népmeséket gyűjtött volna Bukovinában, alighanem ilyesféléket jegyez le. - Vass Norbert kritikája Daniel Bănulescu Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk! című regényéről.
/Forrás: Litera.hu/
Fotó: Cato Lein
Az észt és finn felmenőkkel rendelkező Sofi Oksanen az utóbbi évek egyik legnagyobb irodalmi sztárja. Finn nyelven írt regényei és színdarabjai Észtország második világháború utáni történetét mutatják be a mindennapi emberek, mindenekelőtt a női áldozatok szemszögéből. A nagy sikerű Tisztogatás és aSztálin tehenei című regényei után a Scolar kiadónál a könyvfesztiválra jelent meg a Mikor eltűntek a galambok, amely Észtország német, majd szovjet megszállásának történetét dolgozza fel. A Budapest-nagydíjas írónővel személyes történelemről és a múlt újra aktuálissá vált tragédiáiról beszélgettünk.
/Forrás: Magyar Nemzet/
Fotó: Székelyhidi Balázs
Ha nem mutatunk rá kellőképpen a fiataloknak, hogy az opportunizmus bűn, akkor örökké ugyanazt a rossz történetet fogjuk ismételgetni – véli a Budapesti Könyvfesztivál díszvendége Sofi Oksanen. A múlt feldolgozatlanságáról, a Nyugat-Kelet közt feszülő értetlenségről és a persze új regényéről kérdeztük a finn írónőt.
/Forrás: hvg.hu/
Fotó: Fülöp Máté
Az 54 éves Bukarestben élő román szerző új regényének bemutatójára a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében került sor, a Scolar Kiadó gondozásában-rendezésében. Annamária Pop a könyv témájának megfogalmazódásáról, a merész címválasztásról és a román-magyar kapcsolatokról kérdezte a szerzőt.
/Forrás: prae.hu/
Fotó: Molnár Márton
Daniel Banulescu a kortárs román irodalom egyik legismertebb alakja. Költőként kezdte a nyolcvanas években, versei egy részét erős szexuális tartalmuk miatt be is tiltották. 1994-ben robbant be, ekkor jelent meg a Csókolom a segged, szeretett vezérünk! című regénye, amelyben provokatív, szatirikus, mágikus-realista stílusban örökítette meg Ceausescu rendszerét. Banulescu tucatnyi nyelvre lefordított könyve most először magyarul is olvasható. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk vele, többek között arról, hogy mi a különbség a balkáni és a volt kommunista mentalitás között, illetve hogy a románok miért kezelik lenéző közönnyel a titkosszolgálati iratokat.
/Forrás: Origo.hu/
Fotó: Hajdú D. András
Kim Leine, az Északi Tanács Irodalmi Díját 2013-ban elnyerő regénye, A Végtelen-fjord prófétáinak magyar nyelvű kiadása kapcsán járt nemrég Magyarországon. A Grönland vadregényes tájain játszódó történelmi regény a kultúrák találkozásáról és a személyes útkeresésről szól, melyek Leine számára sem ismeretlen témák.
/Forrás: kultography.blog.hu/