Kedves Látogatónk!
Tájékoztatjuk, hogy a honlapon felhasználói élményének fokozása érdekében sütiket (cookie) alkalmazunk, személyes adatait pedig az Adatkezelési Tájékoztató szerint kezeljük.
A honlap további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához és személyes adatainak az Adatkezelési Tájékoztató alapján történő kezeléséhez.

Elfogadom és bezárom
Termékek Menü

Gyermekeinkben a jövő

Gyermekeinkben a jövő

„Gyermekeinkben a JÖVŐ" Konferencia a Scolar Kiadó Támogatásával

A Scolar Kiadó támogatta az Európai Gyermekek Szövetsége Egyesület által szervezett „Gyermekeinkben a JÖVŐ” című szakmai konferenciát. A 2017. november 20-án, a Gyermekek Jogainak Világnapján megrendezett konferencián a szakemberek négy szekcióban (oktatás, egészségügy, család, internet) adtak elő a gyermekjog jelenlegi helyzetéről, problémákról és megoldásokról. Ma, amikor az alapvető emberi jogok ismerete hiányos, és napi szinten tapasztalunk a saját életünkben is jogtiprásokat, nagyon fontos, hogy a jövő generációjával megismertessük ezen jogokat. A Scolar Kiadó, mint oktató-, ismeretterjesztő, fejlesztőkiadványok, valamint gyermekeknek szóló olvasmányok kiadója, fontos küldetésének és kötelességének érzi segíteni a gyermekek fejlődését, testi-lelki biztonságának megteremtését.

Az UNICEF felmérése szerint Magyarországon a gyermekek egyharmada egyetlen gyermekjogot sem ismer, és csupán egyharmada tudja, hogy vannak jogai. Jogaik ismerete nélkül sem a gyermekek és családjaik viselkedése, sem a biztonságérzete nem lehet megfelelő. Arról sajnos nem készült felmérés, hogy a gyermekekkel foglalkozó szakemberek mennyit ismernek ezekből a jogokból, illetve munkájuk során azokat mennyire veszik figyelembe. A konferencia célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a gyermekjogok fontosságára, megismertesse és elfogadtassa a gyermekek jogait a felnőttek még szélesebb körével, segítse a gyermekeket saját jogaik megismerésében és gyakorlásában, valamint megteremtsen egy újabb szakmai egyeztetési lehetőséget, illetve fokozza a gyermekekkel foglalkozó szakemberek hatékony kommunikációját.

A Scolar Kiadó és a konferencia résztvevői hozzá szeretnének járulni a JÖVŐ GENERÁCIÓjának fejlődéséhez, a viselkedési normák kialakításához, a testi és lelki biztonság megteremtéséhez, a jogokat ismerő és betartó, de szabadon gondolkodó és véleményét kinyilatkoztató gyermekek fejlesztéséhez.

A konferencia fővédnöke a köztársasági elnök felesége, Dr. Herczegh Anita volt.

Monostoriné Vass Anikó rendőr alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Főigazgatóságáról elmondta, hogy harminc éve ugyanezekkel a problémákkal küzdöttek a fiatalok, pedig azóta rengeteget változott a világ. A rendőrök és a pedagógusok is újra és újra ugyanazokat a problémákat fogalmazzák meg. A problémák megoldására rengeteg energiát, időt és pénzt fordítanak, még sincs előrelépés. Többet várnának el maguktól és másoktól is. Úgy látja, az a legfontosabb, hogy a gyermekek családban nevelkedjenek, de sokszor sajnos ki kell emelni valakit a saját közegéből. Éjjel-nappal hívható segélyrendszer működik az országban, de ezt az emberek tulajdonképpen nem használják. Gyerekbarát kihallgatószobát alakítottak ki a 14 év alatti sértettek számára, akik bántalmazás áldozatai, és a gyermekkorú elkövetőket is itt hallgatják ki. Minden esetben a környezet okozza a gyermek elkövetővé válását. A gyermekek kihallgatása sajátos metódust igényel, melyet a rendőröknek évente van lehetőségük külön képzés keretében elsajátítani. Arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy kollégáiknak lehetőséget biztosítsanak saját frusztrációikat kibeszélni, hisz ezeket az eseteket és történeteket nem egyszerű feldolgozni. Monostoriné előadásában elhangzott, hogy nem elég 18 éves korban tanítani a gyermekek jogait, hanem már az óvodában el kéne kezdeni. Az ORFK „Ovizsaru” elnevezésű bűnmegelőzési programja lehetőséget ad erre, de nagyon kevesen használják ki. Ezen a programon belül korosztálynak megfelelően tanítják a gyermekeknek saját jogaikat. Nagyon fontosnak tartják, hogy a gyerekek megtanuljanak nemet mondani és jelezni, ha bármi baj történik velük, akár a pedagógusoknak, akár a szülőknek, akár a rendőröknek. Az óvodások számára Rosszcsont Ricsi és Rendőr Robi történetein keresztül, bábokkal játszanak el szituációkat, amelyekről aztán beszélgetést lehet kezdeményezni a gyermekekkel. Tapasztalataik szerint a bábelőadások oldják a gyermekekben a feszültséget, és szívesen vesznek részt a beszélgetésben. A program keretén belül az óvónőket, illetve a pedagógusokat is felkészítik, hogyan kezeljenek bizonyos helyzeteket, illetve hogyan és hol jelezzék, ha bajt észlelnek. Különösen fontosnak tartják, hogy általános iskolás korban a gyerekek tudjanak nemet mondani kortársaiknak, és élménypedagógiai elemeket használnak ennek a korosztálynak az oktatása során. Középiskolákban az „Ellenszer” program keretén belül életvezetési mintákat adnak át. Szorgalmazzák az iskolai bűnmegelőzési tanácsadási hálózat széleskörű kihasználását. Lehetőség van a fenntartók által kijelölt intézményekben rendőr alkalmazására – ez azt jelenti, hogy a rendőr a teljes tanítási időben az iskolában tartózkodik, az iskola életének szerves részévé válik, és a tanárok és diákok is fordulhatnak tanácsért hozzá egész nap. Ez a programjuk nagyon sikeresen működik, a szülők, a diákok és a pedagógusok is szeretik a rendőr jelenlétét az iskolában. Rengeteg problémát fednek fel, a tanárok és a szülők számára is hasznos információkat szolgáltatnak, amelyek csak akkor kerülnek ki az intézmény falai közül, amennyiben szükséges eljárást indítani az adott esetekben. Drogprevenciós előadásokat is tartanak, de a tapasztalatok szerint ezen a téren a szülők és a gyerekek nem szívesen fordulnak hozzájuk egyelőre. Nagyon fontos a megélt gyermekkor minősége. Ők olyan gyerekekkel találkoznak, akiknek nagyon nehéz, és a rendőrség nagyon keveset tud tenni azért, hogy könnyebbé váljon számukra az élet és az események feldolgozása, és úgy látja, hogy erre sokkal több figyelmet kéne fordítani.

Dr. Lápossy Attila, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának munkatársa ismertette a magyar szabályzatban is szereplő „A gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét” és annak alkalmazását.

Dr. Sziklay Júlia, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal főosztályvezetője a gyermekek adatvédelmi jogairól és a digitális környezet kapcsolatáról beszélt. Előadásában elmondta, hogy minden embert megillet a jog, hogy rendelkezhessen arról, ki ismerheti meg az adatait. Felhívta a figyelmet a 2018-as uniós adatvédelmi törvény adatkezelési szabályokra vonatkozó módosulásaira, valamint a magánélet védelméhez való jogra és az emberi méltósághoz való jogra. Súlyos problémaként említette, hogy a gyerekek már egészen fiatal kortól osztanak meg információkat magukról és másokról, legtöbbször videókat és képeket, melyekkel nagyon könnyen vissza lehet élni. Ugyanilyen veszéllyel jár, ha a felnőtt oszt meg képet a gyermekéről. A gyermekeknek nem áll érdekükben, hogy 200.000 követőjük legyen. A digitális eszközöket egyre fiatalabb korban kezdik használni a gyerekek. Az internetezésre fordított idő drasztikusan megemelkedett és folyamatosan nő. Azt gondolják, hogy szülőknek és pedagógusoknak egyaránt beszélgetni kéne erről a témáról a gyerekekkel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a digitális gyerekrablások divatossá váltak, illetve hogy a fiatalok körében nagyon elterjedt, hogy virtuális családot választanak maguknak. Elmondta, hogy a kisgyermekeket érintő fotópályázatok és szépségversenyek jogi gyakorlata is nagyon kaotikus. Fontosnak tartaná, hogy a pedagógusokat már az egyetemen tanítsák az adatvédelemre és annak kockázataira. Indítványozza a gyerekeknek szóló reklámok tilalmát.

Dr. Baracsi Katalin a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szakértője (Safer Internet Program) arról beszélt, hogy az internettel minden információhoz hozzájuthatunk, de rólunk is mindent megtudhatnak. Az internet rengeteg napi szokásunkon változtatott. Bármikor, bármire rákereshetünk, letölthetjük, nincs izgalomfaktor, mert azonnal megkapunk mindent. Az emberek életük minden mozzanatát megosztják. Pedig sokkal óvatosabbnak kellene lenniük, mert kirabolhatják a lakásukat, miközben nyaralnak. A gyermekeknek is az lett a legfontosabb, hogy élményeiket megosszák a barátaikkal. Az élmények megosztása helyett a megélést kellene erősíteni bennük. A népszerűség fokmérője ma már a like-ok száma.  Az internet hatására párkapcsolati szokásaink is megváltoztak. Minél többet mutatsz magadból, annál jobban tudsz érvényesülni. Dr. Baracsi Katalin felhívta a figyelmet arra is, hogy bármilyen fotó gyermekünkről, amelyen meztelenül látható, gyermekpornográfiának minősül. Évek múlva bárhonnan előkerülhetnek azok a fotók, amiket megosztunk a digitális felhőben, és nagyon nagy problémákat okozhatnak. Az emberi kapcsolataink látszólag felértékelődtek, de az internet miatt nem kell a fizikai valóságban érintkezni a közös élményszerzéshez és találkozáshoz. A gyerekek nagy része a párkapcsolati és szexuális ismereteket is a netről szerzi. Az eszközök bűvöletében élünk. Egyik oldalról hasznosak ezek az eszközök, de nagyon fontos, hogy a negatív oldalukat is lássuk. Nagyon fontos a kritikus gondolkodásmód kialakítása és a személyes szűrő beállítása. Felhívta a figyelmet, hogy nagyon fontos lenne, hogy ha valaki bajba került az interneten, akkor legyen hely, ahol segítséget kérhet. Rengeteg online bántalmazási eset van, ezeket sokkal komolyabban kellene venni, mert nagyon megviseli az áldozatokat. A Kékvonal napi 24 órában hívható, illetve vannak lelkisegély-vonalak, amelyeket anonim módon is lehet hívni. A digitális világgal kapcsolatban mindannyian tanulási fázisban vagyunk, mondta Baracsi, hisz a lakossági internetszolgáltatás és a mobiltelefonok használata Magyarországon csak 2001 után kezdett elterjedni szélesebb körben. Az első érintőképernyős telefon Magyarországon 2004-ben jelent meg, a Nokia 7710, de csak 2008-tól, az iPhone megjelenésétől terjedt el tömegesen, tehát még csak 10 éve.

Az okostelefonok miatt az internetfüggők száma nőni fog. Ráadásul így veszélyesebb a dolog, mert mindig ott van velünk a „kábítószerünk” – mondja dr. Hilarie Cash, az amerikai internetfüggőket kezelő ReSTART tábor alapítója. A kóros játékszenvedélyt (patológiás gambling), a szexuális tartalmakba való szertelen belefeledkezést, tehát a pornófüggőséget és a kényszeres e-mail- és azonnali üzenetküldőket, tehát a chatfüggőséget is az addikciók körébe sorolják, és Amerikában már külön osztályon kezelik a pszichiátrián. A technológiai függőség és internetfüggőség kezelésére Zágrábban külön pszichiátriai klinikát hoztak létre. Olyan fiatalokat kezelnek itt, akik szinte képtelennek mutatkoznak a normális életre az internet, a számítógépes játékok és a mobiltelefon megvonása után.

Dr. Kovács Zsuzsanna gyermekorvos elmondta, hogy Magyarországon a gyerekek tíz százaléka minősül veszélyeztetettnek gyermekbántalmazás tekintetében. Ez az arány látszólag csökken, de csak a jogszabályok változása miatt. A bántalmazási esetek száma minden évben ugyanannyi, és elhanyagolásuk mértéke is változatlan. Kihangsúlyozta, hogy ez akut népegészségügyi problémává vált, melynek hosszútávú hatásai is lesznek. Az USA-ban harminc államban vizsgálták azokat, akiket gyerekként bántalmaztak. A kutatás kimutatta, hogy a szociális, értelmi, lelki, egészségügyi faktorok és az idő előtti halál szempontjából is nagyon fontos tényező az elszenvedett bántalmazás. A trauma elhanyagolásával nő a depresszió, a szuiciditás, az alkohol- és iskolai problémák, a viselkedési és érzelmi állapotok zavarai, az evészavarok, a drogfüggőség, az önsértő magatartás, a szexuális zavarok, a bűnözés, a deviancia, a családi és iskolai bántalmazás. A bűnelkövetők múltját vizsgálva többnyire kiderül, hogy ezek közül az egyik probléma fennállt, és nem kezelték. Az elhanyagoltságból fakadó és az erőszakos halálesetek száma gyakorlatilag egy szinten mozog. A transzgenerációs traumák az üldöztetések és katasztrófák túlélőinek utódai között depresszió, szorongás, hangulati panaszok formájában jelentkeznek. Kovács Zsuzsanna elmagyarázta, hogy a gének külső hatásra hogyan változnak, például bántalmazás esetében, és azok hogyan öröklődnek tovább. Arra kért mindenkit, hogy a szakterületek együttműködve próbálják meg védelmezni a gyerekeket. Nagy problémának tartja, hogy nem folyik nyílt, őszinte és konstruktív vita és beszélgetés az intézményeken belüli bántalmazásról, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültügyi eljárás során is számtalan gyermeknek kell börtönviszonyok között kivárni a sorát.

dr. Scheiber Dóra gyermekorvos, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet szakértője elmondta, hogy lazítani kellene a kötelező iskolai igazolások rendszerén a gyermekorvosi ellátásban, mert túl sok bürokratikus terhet ró az egészségügyre. A szülők is igényelnék, hogy nagyobb mobilitás kapjanak, ne kelljen igazolásért rohangálni egy nátha miatt. A felmérések szerint tízből nyolcan változtatnák meg, hogy csak három napot igazolhat a szülő. A szülők hazugságra vannak kényszerítve. Indítványozzák, hogy a szülő által igazolható napok száma egy tanévben tizenöt nap legyen, de a havi öt napot ne haladhassa meg. A gyermekorvos felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy a háziorvosi és védőnői ellátás az országban sok helyen hiányzik, és az utánpótlás hiánya is komoly gondokat okoz. Valamint háziorvosi és gyerekorvosi körzetek lettek megszüntetve. Fontosnak tartaná, hogy ne lehessen megszüntetni és vegyes praxisba beolvasztani ezeket. De mindenekelőtt önálló házi gyerekorvosi tanszéket kellene létrehozni az orvosi egyetemeken. Nagyon fontos lenne már gyerekkortól az E-napló vezetése, amely az ügyfélkapun figyelhető és visszakövethető. Az egészséges felnőttkor alapvető feltétele az egészséges gyermekkor − mondta.

Toma Andrea védőnő, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézettől és az Országos Gyermekegészségügyi Intézettől a védőnői jelzőrendszerről és a civil kurázsiról beszélt. Elmondta, hogy sajnos az emberek még mindig nem jelzik a szakembereknek, ha problémát észlelnek, holott létezik anonim módja a bejelentésnek. Az állampolgárokat meg kéne tanítani arra, hogy hogyan, kinek és miről jelezzenek, hogy miért jó, ha jeleznek, és hogy hogyan tudnak segíteni. Toma elmondta, hogy a nemzetközi szabályokat kellene rögzíteni. Felszólította a közönséget, hogy ne nézzenek félre, ha olyat látnak, ami jogtalan. Beszéde végén felidézte Salamon Béla mondatait, amelyek azóta szállóigévé váltak: „Ha én egyszer kinyitom a számat! Ha én egyszer elkezdek beszélni!”

Pál Ferenc mentálhigiéniás szakember és ökumenikus lelkész nagyon tanulságos és egyben szórakoztató beszédében Kim John Pain munkásságáról beszélt, aki poszttraumás stressz szindrómás gyerekeket vizsgál. Menekült és a középosztálybeli angol gyerekekkel dolgozik. Az eredmények kimutatták, hogy a tartós stressznek teljesen más hatása van, mint az egyszeri traumának. A nyugati fogyasztói társadalmakban a túl sok tárgy, információ és választási lehetőség folyamatos stresszt okoz a gyerekeknek. Kevesebb tárgy, kevesebb információ és sokkal lassabb élet egészségesebbé tenné a gyerekeket. Túl sokat kapnak a felnőttvilágból, pedig ahhoz van a leginkább joguk, hogy gyerekek legyenek. A bántalmazás formáinak egyike az online bántalmazás, ami szoros összefüggésben van az okoseszközök elterjedésével. Maradandó és visszafordíthatatlan sérülést okoz, ha túl sokat használják a gyerekek az okoseszközöket. A gyerekeknek emberekre van szüksége, apára és anyára, ehelyett tárgyakat és okoseszközöket adunk nekik, amelyek rafináltan, észrevétlenül teszik őket függővé, miközben elhanyagolttá is válnak. A rákos megbetegedések száma a gyerekeknél egyre nő. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a csecsemőkorban készített röntgenfelvételek sajnos előidézői lehetnek a rosszindulatú daganatoknak. Hiába ismerjük a tényeket, lehet, hogy huszonöt év is eltelik, mire beismerjük, hogy változtatnunk kell. Pedig akkor már csak a kármentéssel fogunk tudni foglalkozni. Az okoseszközöket személyre szabják, azok pedig személytelenre szabnak minket. Lássuk a gyerekeket gyermeknek, és legyünk tisztában azzal, mit jelent ez. Ne adjunk neki elérhetetlen célokat. Például ne mondjuk, hogy ne piszkolja be a nadrágját. Ne tegyük bizalmunk kizárólagos birtokosává. Ne szülősítsük. Minden gyereknek terhes, ha a saját nagyanyja lesz, vagy nagyapja. Így megfosztjuk a gyerekkorától. Saját szükségleteink kielégítésére ne a gyereket használjuk. Régen az volt a büntetés, ha bent kellett maradni a szobában, most az a büntetés, ha kint kell lenni. Mert a gyerekek akkor nyugodtak, ha okostelefonon játszhatnak, vagy ha folyamatosan jelen lehetnek online, nehogy lemaradjanak valamiről.

Dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány alapítója, gyermekjogi szakértő, a kuratórium elnöke, az Országos Kriminológiai intézet tudományos munkatársa, az UNICEF Magyarországi Bizottságának egykori gyermekjogi igazgatója nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekek megtanuljanak véleményt nyilvánítani, meghallgatni mások véleményét, és megtanulják, milyen jogaik vannak, és hogyan éljenek velük. A családokat és a gyerekeket érintő ügyekben nagyon hosszan, akár évekig húzódó procedúra árán, elképesztő csúszásokkal történnek a döntéshozások, így a gyermekek az események kiszolgáltatottjává válnak. Tisztázta, hogy az nem normális dolog, ha egy ember a nemi szervét mutogatja egy másik embernek. Akkor sem, ha az a másik egy gyerek. Gyakorlattá kell tenni a gyerekjogot, kiemelni a karanténból, kiszabadítani a virtuális elzártságból, hangsúlyozta. Fontos, hogy a szakemberek kommunikáljanak egymással, hogy a gyerekek legfőbb érdekei érvényesülhessenek. A gyerek is kompetens a saját ügyében, akár fogyatékos, akár egészséges. Ne felettük hozzunk döntéseket, hallgassuk meg a véleményüket. Engedjük, hogy elmondják a véleményüket, és ültessük át jogi nyelvre, mondta végül a szakértő.

Volom András az ENSZ ifjúsági nagykövete elmondta, hogy nagyon nehéz elengedni a régi struktúrákat. A felvetett problémákat jól kell kezelni, különben pokollá változtatjuk az életünket. Előadásában elmondta, hogy az embereket apátia jellemzi, pedig fontos, hogy legyen az embereknek érdeke, véleménye, önálló kezdeményezései, mert csak akkor képesek változtatni. Hangsúlyozta, hogy az aktív, érdeklődő tömeg létrehozása a legfontosabb. Sajnos a társadalmi szerepeket előre leosztjuk, a családokon belül is. Padsorban ülve tanítjuk a gyerekeket mai napig. Hallgatásra neveljük őket, holott a 21. század kreatív, önálló, csapatban felelősséggel dolgozni tudó embereket kíván. A robotizációról és a mesterséges intelligenciáról, ami a következő időszakot meg fogja határozni, egyáltalán nem beszélnek a gyerekeknek. Fel kell fogni végre, hogy megváltozott a világ, mondta. A mi generációnknak nem adatik meg, hogy negyven évig ugyanott dolgozzon. Legalább hétszer kell egy élet alatt munkát váltanunk a statisztikák szerint, a diplománk semmit nem ér, és várhatóan nem lesz nyugdíjunk. Segítséget kell nyújtani az embereknek, hogy ilyen kondíciók között is képesek legyenek élni. Támogató közeget kell biztosítani. Semmi sem biztos, minden bizonytalan. Nagy változások előtt áll az emberi társadalom. Az oktatásnak erősíteni kell a rugalmasságot és a találékonyságot. Minden gyereknek magáénak kell éreznie a Föld ügyét. Kezdetektől be kell vonni őket a döntéshozásba, hogy megtanulják a súlyát. A technológiai fejlődés hasznos és elkerülhetetlen. A hasznunkra kell fordítanunk.

Füstös István a MÁV Gyermekvasút képzési vezetője mondatával zárnám beszámolómat: „A gyermekeknek joguk van jól érezni magukat!”

Az Európai Gyermekek Szövetsége Egyesület a konferencia alkalmából gyermekpályázatot írt ki , melynek egyik fő támogatója a Scolar Kiadó volt. Három korosztály három kategóriában – írás, rajz, videó – fejezhette ki, mit gondol a jogokról és kötelezettségekről. A pályázóknak egy olyan világot kellett elképzelni és megtervezni, ahol a gyermekek mosolyognak, és boldogok: mert azt tanulhatják, amit szeretnének; ha betegek, meggyógyítják őket; van szerető családjuk; van házuk, ahol lakhatnak; szabadidejükben olyan dolgokat csinálhatnak, melyek örömöt okoznak nekik. A gyermekek többek között a Scolar Kiadó könyveit is tartalmazó, értékes adománycsomagokat nyerhettek.

írta: Érsek-Obádovics Mercédesz

2018.03.21.

 
Tartalomhoz tartozó címkék: Blog