Roald Dahl: Georgie és a csodaszérum - kritika
Gyerekként mindenki elképzelte már, milyen lenne, ha varázserővel bírna. Bár Georgienak nincs efféle különleges képessége, mégis megtörténik vele az elképzelhetetlen. Olyan tudás birtokába került, amivel bármilyen egyszerű, minden házban megtalálható anyagokból, varázserejű készítményt tud előállítani. Minden kissrác erről álmodik, és Roald Dahl könyvében az ilyen vágyak valóra válnak.
Megyünk a nagyihoz! – az összes gyerek ezt a mondatot szereti hallani legjobban a szülei szájából, hiszen a nagyinál nincs kedvesebb, aranyosabb ezen a világon. De Georgie nagyija nem ilyen. A zsémbes, morgós öregasszony inkább gonosz boszorkányra hasonlít, mint az unoka zsebébe csokikat dugdosó nagymamára. Georgie mindent megtesz, hogy teljesítse az undok, utálatos vénasszony lehetetlen kívánságait és nincs éppen könnyű dolga. Nagyi teája ugyanis vagy túl édes, vagy ízetlen, ha van benne kanál az a baj, ha nincs, akkor az és persze a csészealj is nélkülözhetetlen a tökéletes italhoz. Georgie belefáradt már a nagyi kiszolgálásába, úgyhogy furmányos tervet eszelt ki: megmérgezi nagyit, a saját készítésű csodaszérumával. Nem lehet tudni, hogy fog hatni az öreglányra a fogkrém, a púder, a szőrtelenítő krém és a fagyálló isteni elegye, de a kóstoláskor majd kiderül.
Az író rengeteg humorral fűszerezve mutatja be, hogy egy nyolc éves kisfiú hogyan látja a szüntelenül elégedetlenkedő, panaszkodó nagymamáját, és hogyan próbálja megoldani a problémáját. Georgie könyvben mutatott érzelmei sokban hasonlítanak egy valódi gyerek érzéseihez, de a történetből az derül ki, hogy a fiú semmilyen jó érzést nem táplál a nagymamája iránt, ami kissé hihetetlen. De ennek a karakterformálásnak is megvan a célja. A sztori elveszítené felszabadult, mesei jellegét, ha Georgie bosszúvágya ilyesféle, érzelmi akadályba ütközne, és nem adná be nagyinak a váratlan hatású csodaszert. Úgyhogy hálásak lehetünk Georgienak, hogy dühét tettével igazolta, beadta nagyinak a szérumot, és egy ilyen vicces, ötletes és izgalmas történetet gömbölyített nekünk.
Az iromány egyszerű nyelvezete miatt, nem igényel nagy odafigyelést, még gyerekszemmel se, így az olvasó – bármilyen korú legyen is – el tud merülni a csodaszérum kavargatásának izgalmában. Quentin Blake rajzai még gördülékenyebbé, és könnyebben elképzelhetővé teszik a varázslatos történéseket, így a legkisebbek számára is élvezetessé válik az olvasás.
A könyvet főleg gyerekeknek ajánlom, és persze olyan felnőtteknek, akik a hosszú munkanapok után egy kis pihenésre, lazításra vágynak, hisz a történet felszabadultsága és Georgie lelkesedése magával ragad és elszigetel a hétköznapi gondoktól. Olyan olvasóknak nem javaslom, akik arra vágynak, hogy megmozgassák az agyukat a gyilkos utáni nyomozással, elvégre a könyv egy kisgyerek szemszögéből íródik, és olyan csodák történnek benne, amiket nem lehet előre kiszámítani.
Cserta Dóra, 2018
