Kedves Látogatónk! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon felhasználói élményének fokozása érdekében sütiket (cookie) alkalmazunk, személyes adatait pedig az Adatkezelési Tájékoztató szerint kezeljük. A honlap további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához és személyes adatainak az Adatkezelési Tájékoztató alapján történő kezeléséhez.

Termékek Menü

Rachel Hartman: Seraphina - kritika

Mi, gyerekek, sokszor képesek vagyunk rá, hogy számunkra rettentő, tűzköpő fenevadakat alkossunk a képzeletünkkel. De mit tennénk, ha ezek a szörnyetegek valóban léteznének? Talán várnánk, hogy a szőke herceg fehér lován vágtasson végig a városon és intézze el a bestiát, vagy magunk szállnánk szembe a házak fölé magasodó sárkánnyal. De arra eddig senki sem gondolt, hogy talán békét is köthetnénk velük.

Évtizedekkel ezelőtt köttetett az egyezmény az emberiség és a sárkányok nemzetsége között. Sokan alkalmazkodtak ehhez az új világhoz, melyben már tiltott dolog a háborúzás a két faj között, de vannak olyanok, akik nem tudják elfogadni ezeket a szabályokat. A sárkányok emberi alakot öltöttek, hogy beilleszkedhessenek, az emberek pedig elfogadták, hogy a sárkányok minden ötvenedik évben, eredeti alakjukat felvéve vonulnak át a városon.

Időnként a sárkányok nagy képviselője meglátogatja Goredd királynőjét. Ilyenkor a város lakói változatos műsorral készülnek, köztük különböző táncokkal és zenével. Seraphina, a történet főszereplője készíti el ezt a különleges műsort. De Seraphina nem egy egyszerű ember. Szülei hibájából neki különleges tulajdonságai lettek, és ezzel együtt élni nem egyszerű.

A regény izgalmas és fantáziadús. Az írónak sok olyan ötlete van jelen a történetben, melyről el sem tudjuk képzelni, vajon hogyan jutott az eszébe. A szereplők jellemét a történet előrehaladtával tudjuk egyre jobban megismerni, így a regény végére alakulnak ki a részletesen felépített karakterek.

A könyvben rengeteg olyan kitalált szó felbukkan, melyet az író magyarázat nélkül hagyott, így csak később tudjuk megérteni. Ez egy kicsit nehezíti a történet megértését az első pár fejezetben, de a későbbiekben mindenre fény derül, így már szinte anyanyelvi szinten beszélhetünk goreddiül.

A regényt olyan fiataloknak és idősebbeknek ajánlom, akik nyitottak egy új, elképzelt világ befogadására, így meg tudják érteni a főszereplő életében fellépő nehézségekkel.