Leírás
„Mennyire mélyre kell süllyednem kérdeztem istent és isten válaszolt.”
Miután Jana Kippo egyedül marad, elhagyja Smalångert, hogy részt vegyen egy stockholmi kiállításon, ahol a galériában az ő agyagfigurái is bemutatásra kerülnek. Úgy dönt, hogy a fővárosba költözik, de az erőszak ide is követi: a múltja ismét utoléri, és egyre mélyebbre süllyed. Amikor úgy tűnik, végre megszabadul a toxikus kapcsolatoktól, a haldoklók és a holtak visszahívják északra, gyerekkora színhelyére. A halál biztossága és biztonsága, egy új kapcsolat ígérete és a lassan művészetté váló terápiás alkotás menekülőutat kínálnak. De vajon hazatalál? Lehetséges, hogy az új hazatérés egyben a múlt végleges lezárása is legyen?
Helykitöltő.
Helykitöltő.
Exkluzív videóinterjú Karin Smirnoff-fal
„Előbb élj, aztán írj!”– vallja Karin Smirnoff, akivel magyarországi látogatása során készítettünk exkluzív interjút. A beszélgetés során elárulta, hogy milyen érzés volt befejezni a trilógiát, hogyan viszonyul most a szereplőkhöz, hogyan és mikor írta Jana Kippo történetét , továbbá elmondja a véleményét arról is, hogy számít-e ki mikor válik íróvá és még azt is elárulta nekünk irodánk teraszán, hogy dolgozik-e új Kippo-könyvön.
Karin Smirnoff nemrég a Pestext irodalmi fesztivál vendégekén Magyarországra látogatott. Az irodalmi közegbe 54 évesen berobbanó író Patat Bencével, a Jana Kippo-sorozat fordítójával közösen mutatta be az Azután hazamentem című kötetét.
Cikkek, interjúk
Könyves Magazin
Karin Smirnoff: Be tudja valaki bizonyítani, hogy nem lehet beszélni a holtakkal?
Karin Smirnoff nevét hamar megismerte a magyar olvasóközönség: sötét hangulatú, rendhagyó nyelvezetű trilógiájával az elmúlt években beszippantotta a skandináv irodalom rajongóit, jelenleg pedig Stieg Larsson világhírű Millennium-sorozatát folytatja. A PesText alkalmából Magyarországra látogató svéd szerzővel többek között erőszakról, művészetről és nyelvről beszélgettünk.
Nők Lapja
Karin Smirnoff: „Azért írok az erőszakról, mert mindenütt ott van”
Amikor Karin Smirnoff-fal leültünk beszélgetni, az írónő már napok óta Magyarországon volt, bejárta a Balaton környékét és Budapestet is. Azt mondta, nem szeret úgy eljönni egy számára idegen országba, hogy csak a fővárost látja: mert más a vidék arca, és számára az jóval izgalmasabb. A Jana Kippo-regények szerzőjétől persze nem is várnánk mást.
A Jana Kippo-trilógiát egy kolléganőm ajánlotta, azzal a kedvcsinálóval, hogy: „készülj fel, kemény menet lesz!” És valóban: letehetetlenek a könyvek, miközben szinte minden egyes oldal után szeretnél kiszállni belőlük. Olyan érzés, mint amikor az ember a TikTok-hírfolyamot görgeti: egyszerre frusztráló és teljesen addiktív. A cselekmény szédületes tempóban halad, különösen az első két kötetben, ahol folyamatosan újabb és újabb fordulatok és – nem árulunk zsákbamacskát – tragédiák várják az olvasót.
Szerzőjük, Karin Smirnoff a svéd kortárs próza egyik legkarakteresebb hangja, aki 2018-ban robbant be az irodalmi életbe az Elmentem az öcsémhez (Scolar) című regényével. A trilógiává bővült Jana Kippo-sorozat nyers, mégis lírai stílusával és sajátos nyelvezetével hódította meg az olvasókat. Smirnoff korábban újságíróként dolgozott, majd egy faipari vállalkozást vezetett, mielőtt az írás felé fordult. 2022-ben ő vette át a Millennium-sorozat írását, új lendületet adva Lisbeth Salander történetének. A PesText keretén belül hazánkba látogató Smirnoffal a Scolar kiadó otthonos főhadiszállásán beszélgettünk.
Ribánszky Ágota, a Nők Lapja főszerkesztő-helyettesének interjúja.
Irodalmi Jelen
„Nem tudom, ma miről szól a feminizmus” – interjú Karin Smirnoff íróval
Magyarországon a Jana Kippo trilógia tette az egyik legnépszerűbb skandináv íróvá, hazájában pedig őt kérték fel, hogy folytassa a Tetovált lányból megismert Lisbeth Salander történetét. Karin Smirnoff ötvennégyévesen jelentette meg első regényét, előtte volt már szociális munkás, újságíró és üzemeltetett fűrészüzemet is. PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál vendégeként idén először látogatott Budapestre, a Jelennek adott interjújában pedig mesélt a nyelvhez való viszonyáról, a modern feminizmust övező bizonytalanságairól, és arról, hogy minden sötétség ellenére miért is lehet szívből szurkolni Jana Kipponak.