Leírás
1948 nyarát Trond apjával tölti Kelet-Norvégiában, egy folyó menti hegyi birtokon. A nyár során kivágják a birtokon elterülő erdőt, és leúsztatják a fát. A kemény munkával párhuzamosan feszült dráma bontakozik ki: a férfimunka, a szenvedély, a féltékenység Trondot idő előtt felnőtté érleli, még mielőtt készen állna arra, hogy elhagyja a gyermeki védettség burkát. 1999-ben remeteként él egy hasonló helyszínen, ahol a kamaszkori dráma egyik szereplőjével, Larssal való véletlen találkozás arra kényszeríti, hogy szembenézzen emlékeivel. Felidéződik benne a gyerekkori jóbarát elvesztése, a halállal való szembesülés, az első szerelem, és imádott apja, aki elárulta őt. A Lótolvajok prózája nem leírja, inkább érzékelteti a mélyben kavargó drámát. Petterson egy ősi mesterség – a favágó-munka – és a természet mitikus erejének ábrázolásával bontja ki a regényt uraló érzelmeket: a szerelmet, féltékenységet, barátságot és árulást. Ez az egyedülálló, jellegzetesen északi elbeszélői mód olyan világhírt hozott számára, melyben nem sok norvég író részesült előtte.
A Lótolvajok páratlan sikerének egyik kulcsa, hogy a regény egyesíti magában a kortárs norvég irodalom három fontos tematikai elemét: a háború (az 1940-es német megszállás), a család (illetve a család felbomlása) és a kívülálló, társadalomba beilleszkedni képtelen férfi visszatérő motívumok a modern norvég prózában.
Per Petterson 1952-ben született Oslóban. A regényíráshoz nem vezetett egyenes út: Petterson eredetileg könyvtárosnak tanult, majd beszerzőként helyezkedett el egy oslói könyvesboltban. 1987-ben debütált Aske i munnen, sand i skoa (Hamu a szájban, homok a cipőben) című novelláskötetével. 1990-ben egy szörnyű tragédia során elveszíti szüleit, egyik testvérét és egy unokatestvérét. A baleset motívuma, a fiú szüleihez fűződő kapcsolata áll ezután prózájának homlokterében. Az 1996-ban megjelent Til Sibir (Szibéria felé) az anya életének azt a szakaszát beszéli el, mikor még szinte kislányként a német megszállás során Dániából Norvégiába települt. A regényt jelölték az északi Tanács irodalmi díjára – a legrangosabb skandináv irodalmi díjra – és az IMPAC Dublin nemzetközi irodalmi díjra.
